Nem tudom, kitől származik az ötlet, de Kossuthnak már akkor is igaza volt (bizonyos szempontból), s ha szemtelen akarnék lenni, akkor azt mondanám, bizony a városházán valaki kellőképpen cinikus akart lenni. Talán sikerült is, bár Kossuth Lajos gondolatát érdemes lenne végiggondolni.
„Ne civakodjunk afölött, hogy mik voltunk: egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.”
Ez a tévés vita meg a valóság.
Kedves Honpolgár!
Nem is sejtem, hogy mit vártál. Valamikor Tánczos Tibor, a médiareferens (szép cím) vádolt meg azzal, hogy a blogra csúsztatások özöne kerül fel. Az önkormányzat ennek a mestere, hogy azt ne mondjam, olykor még feszegeti is az igazmondás határait is, ha finom és nőies akarok lenni. Sajnos a politikában az igazmondás nem kritérium, tehát nagyon nem csodákozhatunk ezen.
Felkészültnek lenni annyit jelent, hogy esélyünk van a győzelemre. Földi úr ismét nem volt kész és felkészült, bár a tényeket tagadni lehet csak, megmagyarázni nehezebb. Persze a magyarázkodáshoz is kellene valami talentum, legalább információ, így nem is értem, mire ez a játék.
A helyi hatalom fideszes regnálása óta nehezen viseli a kritikát (bár az előzőek sem nagyon díjazták, de legalább csöndben maradtak), a Fidesz azt gondolja, ha nyíltszíni levelezem, ha sajtótájékoztatom a felháborodástól vörös fejjel, akkor a ceglédi polgárok elhiszik, hogy igenis, a helyi hatalom jó, szent, és sérthetetlen... Nem így van, kedves hatalom.
Egyébként is jellemző a Fideszre az egészpályás letámadás, de ez nem mindig jön be. Meg be kellene végre látni három dolgot:
1. Nem tévedhetetlenek.
2. Nem mindenki ellenség.
3. Nem mindenki hülye.
Ezért tartom megveszekedett cinizmusnak a városi honlapon a Kossuth-idézetet. Ha legalább kicsit gondolnák komolyan, máris elégedett lennék velük. Persze sajnos nem gondolják elég komolyan, mert akkor Aratónét már régen visszahelyezték volna az állásába... és nem sorolom végig megint, amiről itt már másfél éve beszélünk.
Ma olvastam a Kék Újságot. Először kiesett a kezemből, de nem hagytam. Az ÖKÖVIZES konfliktus nyíltszíni megoldását Györe Anett „kommunikációs igazgatóra” bízták. Olvassátok el, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Engem végtelenül felháborított a válasz stílusa, a számszakisága, az igaztalansága, a szolgáltató hányavetisége és szemtelensége, még akkor is, ha a panaszos levél is borotvaélen táncol olykor.
Kedves MM!
Én nem szándékozlak megingatni hitedben OV-vel kapcsolatban, de én azt hiszem, már régen túl vagyunk azon, hogy viszonylatokban vizsgáljuk, ki ma Magyarországon a hiteles politikus. Lehet, hogy Orbán Viktor a bolsikhez képest, vagy a Balkánhoz képest szeplőtelen bárány, de Magyarországon semmiképpen sem lehet az. Ha mást nem (de tudnék sokat sorolni, mint a bolsik esetében is), azt mindenképpen a számlájára írom, hogy ezzel a harcmodorral kettéosztotta az országot, persze ha nem ismerte a Kossuth idézetet, akkor majdnem megbocsátom neki.
Kedves Meggyvágó!
Ne értsd félre, nem támadlak Téged, sőt, maximálisan tisztelem a politikai hitvallásodat (s értékelem a hozzászólásaidat), de ez kijár mindazoknak is, akik másban hisznek. Én nem azért nem szeretem Orbán Viktort, mert mást jobban szeretnék, hanem önmagáért, a beszédeiért, a volt miniszterelnöksége idején művelt dolgaiért nem hiszek már neki, s ehhez tényleg semmi köze se Gyurcsánynak, se Dávid Ibolyának, se az SZDSZ-nek... Én tőle is többet vártam, mint polgármesterünktől is, mint a városi önkormányzatunktól is, mint Ferenczi doktortól is, mint akár Milusné Józsa Mártától is, Réthi Máriától is, Koglernétől is, Tótin Lórántról vagy Tánczos Tiborról nem is beszélve.
Naiv vagyok, idealista, még akkor is, ha Kossuthnak igaza van. Mert Kossuth városa csak külsőségeiben akar Kossuth városa lenni (ezt már régóta látjuk), gondolataiban, szellemiségében nagyon messze áll Kossuthtól is, Széchenyitől is, Deáktól is... Sajnos. De ez is lehet témája egy újabb nyíltszíni levélnek, egy újabb sajtótájékoztatónak. Mert addig is telik az idő. És (sajnos nem) jól szórakozunk.