„Megalakult a Magyar Gárda: fekete egyenruha, Árpád-sávos pajzs
2007. augusztus 03. 19:43 | Forrás: MTI
Magyar Gárda néven alapított új egyesületet a Jobbik elnöke a "nemzeti önvédelmi keretek" megteremtéséért - mondta el maga a szerveződés vezetője az MTI-nek pénteken. Kovács András szociológus szerint rendkívül alacsony lesz a szervezet támogatottsága, az ilyen mozgalmak történelemből ismert példái azonban elrettentőek.
Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke is egyben, a távirati iroda érdeklődésére elmondta: a szervezetet tíz alapítóval jegyezte be júniusban a bíróság. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése.
Az egyesület elnöke szerint "nagyon sok olyan feladat van, ami nagyobb részt kormányzati feladat lenne, de kevés lelkesedéssel, vagy alig végzi a kormányzat". Vona Gábor szerint ilyen feladat a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására".
A "fizikai felkészítés" kapcsán Vona Gábor kifejtette: lehetőséget akarnak teremteni az "önvédelmi sportok alapos ismeretére", valamint arra, hogy "magánszemélyként a magyar gárdisták megismerjék a lőfegyverek kezelését is". Az elnök utalt arra, hogy ez utóbbit jogi akadályok miatt a gárda keretein belül nem tehetik meg.
Elmondta: a Magyar Gárda tagjainak fekete egyenruhája lesz, rajta Imre király Árpád-sávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya az MTI jogszabályi háttérre vonatkozó kérdésére közölte: az egyesülési jogról szóló 1989-es törvény alapján hozható létre bármiféle egyesület.
A törvény szerint azonban az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmányt, "nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével" - idézte a törvény szövegét a sajtóosztály tájékoztatója.
A törvény értelmében "a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek".
Kovács András szociológus szerint a hasonló mozgalmak történelemből ismert példái elrettentőek, ugyanakkor egy ilyen magyarországi szervezet megalakulásának nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani.
A szakember hangsúlyozta: a XX. században az ilyen szervezetek polgárháborús időszakokban alakultak meg, általában nem a külső, hanem úgymond a belső ellenséggel szemben akarták megvédeni a hazát, céljuk a hatalom megszerzése, diktatúra kiépítése volt.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyar Gárda működését várhatóan érdektelenség kíséri majd, néhány tíz, vagy száz ember csatlakozhat hozzá.
A szociológus az MTI kérdésére elmondta: a szélsőjobboldali mozgalmak nem erősödnek Magyarországon, nem fenyegetik az alkotmányos rendet. Ugyanakkor a Magyar Gárdához hasonló szervezet "összeszervezheti" a szélsőjobboldali szubkultúrában élőket, ez pedig akár kockázatos is lehet - tette hozzá.
Kovács András abban látja a legnagyobb problémát, hogy egy parlamentáris keretek között működő párt hoz létre félkatonai szervezetet.”
Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke is egyben, a távirati iroda érdeklődésére elmondta: a szervezetet tíz alapítóval jegyezte be júniusban a bíróság. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése.
Az egyesület elnöke szerint "nagyon sok olyan feladat van, ami nagyobb részt kormányzati feladat lenne, de kevés lelkesedéssel, vagy alig végzi a kormányzat". Vona Gábor szerint ilyen feladat a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására".
A "fizikai felkészítés" kapcsán Vona Gábor kifejtette: lehetőséget akarnak teremteni az "önvédelmi sportok alapos ismeretére", valamint arra, hogy "magánszemélyként a magyar gárdisták megismerjék a lőfegyverek kezelését is". Az elnök utalt arra, hogy ez utóbbit jogi akadályok miatt a gárda keretein belül nem tehetik meg.
Elmondta: a Magyar Gárda tagjainak fekete egyenruhája lesz, rajta Imre király Árpád-sávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya az MTI jogszabályi háttérre vonatkozó kérdésére közölte: az egyesülési jogról szóló 1989-es törvény alapján hozható létre bármiféle egyesület.
A törvény szerint azonban az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmányt, "nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével" - idézte a törvény szövegét a sajtóosztály tájékoztatója.
A törvény értelmében "a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek".
Kovács András szociológus szerint a hasonló mozgalmak történelemből ismert példái elrettentőek, ugyanakkor egy ilyen magyarországi szervezet megalakulásának nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani.
A szakember hangsúlyozta: a XX. században az ilyen szervezetek polgárháborús időszakokban alakultak meg, általában nem a külső, hanem úgymond a belső ellenséggel szemben akarták megvédeni a hazát, céljuk a hatalom megszerzése, diktatúra kiépítése volt.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyar Gárda működését várhatóan érdektelenség kíséri majd, néhány tíz, vagy száz ember csatlakozhat hozzá.
A szociológus az MTI kérdésére elmondta: a szélsőjobboldali mozgalmak nem erősödnek Magyarországon, nem fenyegetik az alkotmányos rendet. Ugyanakkor a Magyar Gárdához hasonló szervezet "összeszervezheti" a szélsőjobboldali szubkultúrában élőket, ez pedig akár kockázatos is lehet - tette hozzá.
Kovács András abban látja a legnagyobb problémát, hogy egy parlamentáris keretek között működő párt hoz létre félkatonai szervezetet.”
Ugyan mi a véleménye a Jobbik helyi vezéreinek (és általában mindenkinek) erről az újabb magyar dicsőségről?
Josephin
