Úgy látom, mindig betojtok, ha az egyházról, meg a papokról van szó.

Szia Josephin!
A vallás, a hit és a papok nem keverendő fogalmak.
De, nincs kedvem erről beszélgetni, mert annyira másképpen gondolkodunk ezekről a fogalmakról, hogy csak hajtogatnánk a saját véleményünket. Süketek párbeszéde lenne.
Örülök, hogy élsz.
További jó manipulálást!
MM

Kedves Meggyvágó!
Másképp gondolni? Miért baj ez?

Kedves Josephin!
Ha nincs valamiben közös álláspont, nézet akkor nincs értelme a vitának.
Alapvetően ateista emberekkel nincs értelme hitről beszélni.
A papság az nagyon tág kör. Egyes papok cselekedeteit pedig általánosítani tévedés, sőt tudatos "tévedés".
Az egyháznak pedig igenis kell politizálni, mint ahogyan mindenkinek joga, szerintem kötelessége. hihetetlen az, hogy mekkora erővel szeretné a liberális, ateista, bolsi közösség beszorítani a templom falai közé a hitéletet. Ennek az áldásos következményeit éljük és tapasztaljuk mostanság.
Politizálni pedig azért kell az egyháznak, mert a közélet és a társadalom ez megkívánja. erkölcsileg lezüllött társadalomban rengeteg tennivalő, feladat hárul az államon kívüli tényezőkre. Az állam nem tudja ellátni feladatát.
Az, hogy keresztény szellemiségű Európa, benne Magyarország, ez nem volt kérdés több száz éven keresztül. Csak az elmúlt agymosásos és mindent tagadó liberális (?) időszak torzója az a mai valóság és nihil, amit a fenti hozzászólások sugallnak.
Ebben Neked is van szereped, mert mint moderátor kiemelsz és elvetsz témákat. Megbeszéltük, ez a Te oldalad, nyilván Te szabod meg, hogy milyen témák kerüljenek előtérbe.
Én pedig eldöntöm, hogy melyikhez szólok hozzá és melyikhez nem.
Nincs gond, ez egy ilyen blog kedves Joci!
Üdv.:
MM

Kedves Meggyvágó!
Látod, milyen fontos a hited? Még képes vagy összekeverni a meggyőződéseddel is. Pedig a kettő nem ugyanaz. S azt hiszed, Te választasz, Te döntesz.
Olyan erős a hited, hogy azt gondolod, Te tudod, hogy mi hogyan is van. Nem tudod. Te sem, én sem.
De higgy azt, amit akarsz. Arról is, hogy én ki vagyok (soha nem tudod meg, csak hiszed). És ne feledd, nem ugyanaz a hit, mint a meggyőződés.
Nem véletlen, hogy eddig hallgattam, s ezután is hallgatni fogok.
De minden jót Neked! Neked is.

Kedves Josephin és Többiek!
Hatalom és erő az ugyanaz? Szerintünk nem egészen, de egy angol mégis egynek mondaná.
Szét lehet választani a hitet a meggyőződéstől? Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben meg nem.
Talán a hit és a meggyőződés tárgyában van a kérdés kulcsa.
Egy vallás igazáról soha nem lehet a szó természetes értelmében "meggyőződni", mert az szellemi valóság, abban "csak" hinni lehet életünk végéig. De bizonyos dolgok pedig pont a hit segítségével válnak valósággá, hogy természetes módon is meggyőződhessünk róla. A hitet pedig hiba olyan értelemben használni, hogy "valakit elhitettek". Az igazi (vallási értelemben vett) hit az nem kényszerből, vagy tudatlanságból fakad, hanem pontosan a személyes szabadságból.
És még folytathatnám, de az egész mondanivalómmal csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy materialista kultúrában alapvetően rossz látás alakult ki a hit és a meggyőződés fogalmáról, ezért ingoványos talaj ilyenekről vitatkozni,
erről meg vagyok győződve. :)

Üdv: beyondman

Miért van az, hogy ha vallásról van szó, akkor rögtön átmegyünk a liberalizmus és a materializmus szidalmazásába? Szerintem nem kéne! Aki minden rosszért, ami a mai világban van, a liberalizmust teszi felelőssé, az elfelejti, hogy a fejlett világ politikai rendszerei (Ny-Eu., USA stb.) mind liberális elveken nyugszanak.
A liberalizmus nem vallásellenes, csak annyit mond, hogy egyik meggyőződés kedvéért se öljük meg a többi híveit. Ha ezt nem fogadjuk el, visszajutunk a vallásháborúk korába, ahová szerintem manapság az egyházak hívei sem vágynak! Ajánlom figyelmetekbe az Egyesült Államok alapító atyáit, akik liberális elveik mellett erősen istenhívők voltak (meg persze szabadkőművesek - no tessék, már megint egy szitokszó!). Amúgy meg ha utánanéz valaki, azt is láthatja, hogy nemcsak keresztényszocializmus létezik, hanem pl. liberális katolicizmus is!
A materializmus pedig csak annyit állít, hogy a világ Isten létének feltételezése nélkül is megérthető. Nem hiszem, hogy az erkölcsösség attól függene, hogy valaki hisz-e Isten létében, vagy nem. Ha valaki csak azért erkölcsös, mert féli Istent, az nem igazán erkölcsös!
Szóval én a világ állítólagos "erkölcsi romlottságáért" nem tudom kizárólag a liberalizmust, meg a vele egyáltalán nem együtt járó materializmust okolni. Amúgy meg abban sem vagyok biztos, hogy ma erkölcsileg romlottabbak lennénk, mint a vallásos középkorban! Gondoljatok csak arra, hogy az írók már több ezer éve mindig arról írnak, hogy hogyan hanyatlanak az erkölcsök. Ezek szerint volt egy Aranykor, mikor minden OK volt, és azóta csak romlik a helyzet? Ha így lenne, akkor közel vagyunk a Végítélethez!

Kedves Mindenki!
Ez jó téma. Én azt hiszem, a hitről nincs mit beszélni, az vagy van, vagy nincs, bár szerintem Meggyvágó, különbséget kellene tenned a vallásos hit és egyéb hit között. Nem egyedül a vallásos, templomba járó ember a kizárólagos birtoklója a hitnek, mert a spiritualitásnak számtalan útja van. Princepsnek teljesen igaza van abban, amit írt, elejétől a végéig.
Az egyház dolgairól meg érdemes beszélgetni, vitatkozni. Nem az a baj, hogy politizálnak, hiszen elvileg mérvadó véleményüknek kellene lenni, de ez sajnos nincs így. Manipulatívak, s pillanatnyi érdeküknek megfelelően nyilatkoznak, valóban nagy manipulátorok, sokkal jobban, mint Josephin, bár neki sem kell szégyenkeznie, ez tény.
A hit és a meggyőződés között nagy különbség van, különösen ha nem ugyanaz az irányuk.
Aisha

Kedves Meggyvágó!
Amit Princeps és Aisha írt, az elgondolkodtató. Nem úgy gondolod?
Üdv:
Nutella

Kedves Nutella!
Egyáltalán nem értek egyet velük.
Üdv.:
MM

Kedves Meggyvágó Barátom!
Ne viccelj már! Pontosan Te vagy, aki mindig érvel, indokokat hoz elő... Persze, a Te dolgod.
Üdv:
Nutella

Kedves Meggyvágó!

Kár, nem vagy elég komoly ember.

Üdv:

Nutella

Itt egy idézet a kereszténység, a nemzet és a liberalizmus kapcsolatáról. Aki először kitalálja, kitől való, azt meghívom egy sörre!
„[…] ha ma visszanézek a mögöttem levő úton, hittel vallom, nem csalódtam irányeszméimben. Nehéz válságokon, kritikus megpróbáltatásokon keresztül biztosan vezettek utamon. Kellett, hogy el, majd szembeforduljak azokkal, akik az emberi kultúra egyik legragyogóbb fejezetének, a kereszténységnek jelszavával tudatosan, vagy öntudatlanul a barbárságot akarták szolgálni. A nemzeti érzés és gondolat volt az, amely visszatartott azoktól az irányoktól és szélsőségektől, amelyek a haladás gondolata helyébe, a múlt tradícióinak megszakításával a rohanást akarták tenni, és akik egy szerencsétlen megbukott forradalom személyi és tárgyi rehabilitációjában keresték a követendő utat. Az igazság szeretete volt az, amely míg egyfelől erőt és tehetséget adott védeni a gyengét, az elnyomottat, az üldözöttet, másfelől képessé tett arra is, hogy meglássam a hibát a barátban, és értékelni tudjam a jószándékot az ellenfélben. Ez az érzés tette lehetővé, hogy egyforma megvetéssel forduljak el a hatalom kicsapongásaitól és a demagógia prepotenciájától [önkényétől].

És csoda-e, ha ezek a gondolatok és érzések: a kultúrának szeretete, a nemzeti nagyság sóvárgása, az igazságra való törekvés feltartóztathatatlanul vittek abba az irányba, amelyet szabadelvűségnek és demokráciának neveznek. Nem a felé a szabadelvűség felé, amely akár a hazai, akár a külföldi hasonnevű pártok életében jelentkezik. Ezeknek élete, munkája, sikerei, bűnei, mulasztásai, majd elmúlásuk mind csak efemer [tiszavirág-életű] jelenségek. Mi köze ezeknek ahhoz a nagy felszabadító gondolathoz és mozgalomhoz, amely a maga hatásában csak a kereszténységnek világot átalakító gondolataival mérhető össze? Mi köze ezeknek ahhoz a nagy felszabadító mozgalomhoz, amely a 18. század második felében és a 19. század elején megjelenik a történelem színpadján, és mint hatalmas történelmi erő, átalakítja az egész világ szerkezetét, betölti az állami és társadalmi életnek minden zegét-zugát. Elhozza az Isten kegyelméből való királyság helyébe a népszuverenitás elvét és a parlamenti kormányzás rendszerét. Amely a rendi szervezet, a prerogatívák [kiváltságok] helyébe illeszti az állampolgári egyenjogúságot, amely az állami omnipotenciával [mindenhatósággal] szemben diadalra viszi az ember veleszületett jogát, az állampolgári szabadságot. Amely a gazdasági kötöttséggel szemben meghozza a gazdasági felszabadulást, az államvallással szemben kiharcolja a lelkiismereti szabadságot, a vallási és felekezeti egyenjogúságot. Ezek azok az eszmék, amelyek az egész világon végigvitték a maguk sokszor véres harcát, felszabadították a lelkeket, a tehetségek légióit állítva az emberi kultúra, a nemzeti felemelkedés és az igazság szolgálatába. A történelem jogán hirdethetem tehát, hogy akinek lelkében él a kultúra szeretete, a nemzeti szabadság és nagyság vágya és az igazságra törekvés gondolata: az nem tagadhatja meg a szabadelvűség és demokrácia eszméjét.

Tudom jól, hogy ez a gondolat is sebet kapott a világháború és az ezt követő forradalmak romboló időszakában. Tragikus események, soha nem sejtett nemzeti katasztrófa dübörgő szekere rohant keresztül rajta, és a sok tönkrement érték között ez a gondolat is ott maradt az országútján véresen, árván, a rohanó gyávák és az anarchiában jelentkező martalócok lábától besározva. Akkor jöttünk mi, a közélet szürke munkásai, felemeltük, próbáltuk megtisztítani, igazát, jövőjét hirdetni, hogy a gyávák újból reménykedjenek, vakmerők újból féljenek attól a pillanattól, amikor újra át fogja venni uralmát. Mert át fogja venni az egész világon. Most még nagy a zaj. Nagy, egykor szabad kultúrnemzetek élén kis diktátorokat látunk… De hol lesznek ezek holnap? A nagy diktátorok és a kicsiny üzletesek egyformán el fognak tűnni… Az emberiség évezredes szenvedések árán gályákon, börtönökben, vérpadon váltotta meg jogát a szabadsághoz. Nem hiába éltek, szenvedtek és haltak meg. És lennének bár oly hatalmasok és még oly sokan az emberi szabadság ellen küzdők, a harcban nem a szabadság, de ők pusztulnak el. Ez a hit adja meg nekem az erőt, hogy úgy, mint eddig, tovább haladjak a megkezdett úton.”

Barátaim!
Kissé hallgattam, mert nem voltam gépközelben. Érdekes hozzászólásokat olvastam melyekkel egyetértek, meg nem is.
"Emberentúli"! A szellemi szabadságot, csak hitben lehet élni, mint írod. A hit vajon felszabadít-e abban, hogy mindig a regnáló politikai kurzus elvárásának megfelelően viselkedjek? Ha, az az elvárás velem szemben, hogy a pártbizottság első sorában üldögéljek, vagy később a templom első padsorában térdeljek, ez mennyire erkölcsös, hitbéli? Nem kellene elgondolkodni az egyháznak egy újabb reformáción? Nézeteik korszerűtlenné dogmákká válnak. Nagy kihívás a nyugati egyházaknak, hogy egyre kevesebben vallják magukat hívőknek az emberek.
Más: Magyarországon egyre erősebb az ezoterikus eszmék térhódítása.
Ez a tény, pedig a szélsőség előretörésének a jele. A magyarság mindenek fölé emelése. Árpád egyház, pilisi csakra, Jézus magyarsága. Gondolkozzunk már azon Jézusnak a " pártus hercegnek" hány apja volt : József az ács, a Szentlélek, vagy Nimród király? Természetesen Mária magyarul beszélt hozzá a bölcsőben. Sőt magyarok építették Babilont, és magyarul beszéltek. ezért is értjük meg ilyen jól egymást, és ezért tudunk ilyen nagyon együttműködni.
Most olvasom az egyik elkötelezett újságban, javasolja. hogy a könyvtárakból el kellene lopni könyveket, melyek nem a kurzusnak nem megfelelők eszméket írnak le, vagy ki kell lapokat tépni belőlük .
A hívő ország volt miniszterelnöke, a volt KISZ titkár vagy szenilis,vagy bohóc, hogy gyerekeinek bibliai neveket adva más-más vallásban kereszteli őket. Igaz ezek jelentős része zsidó eredetű név. Ez nem baj de a" térdre csuhások után"
meglepő!.
Meggvágó!
Az embernek nem elég kinyilatkoztatni, szükséges a véleményéhez magyarázatot is fűzni! Mi az oka, hogy nem vagy hajlandó " leereszkedni"?
Én nem értek egyet Platon azon véleményével: " Az ember soha nem tanul újat, csak emlékezik".
Milyen szerencsések vagyunk, hogy itt vagy te nekünk!
Vagyis szerencsések lennénk ha vitatkoznál velünk!
Üdv.: Steve!!!!!!!!!!!

Kedves Steve és Többiek!
Biztosan igazad van, de én nem akarok vitatkozni és téríteni. Én kinyilatkoztatok. Hitről, vallásról nem vitatkozom.
Papokról lehetne, de nincs értelme. Annyira ismerni véljük a világukat, hogy a közhelyektől már nem is látunk.
Az egyházról megint csak nincs értelme vitatkozni, mert azt emberek töltik ki, azok pedig gyarlók.
Az egyház azért elég jól "elvegetál" vagy kétezer éve, túlélve Nérót, a belső válságokat, Lenint, Hitlert, Sztálint, a szocikat és az SzDSz-t, a HIT Gyüli KFT-t, stb... (ha-ha-ha)
A kör bezárult, nem akarok vitatkozni. Nincs olyan pont, amiben közös alapot találnék. Más oldalon állunk a hitről és vallásról alkotott véleményünkben.
Üdv.:
MM

Kedves MM!
"Az egyház" alatt szemmel láthatóan csak a katolikust érted, pedig azért van még egy pár!
A kétezer éves túlélésnél főleg politikai tényezőket soroltál fel, ráadásul erős csúsztatással: azért a szocik meg az SZDSZ nem egyházellenes pártok, nem olyan nehéz túlélni őket! :) Ami a diktátorokat illeti, ott pedig voltak erős megalkuvások is a túlélés érdekében (pl. XII. Pius, ügynökök, békepapok stb.).
A kereszténység amúgy éppen olyan kis szektaként kezdte a pályafutását, mint a Hit Gyülekezete, az üzleti dolgokkal kapcsolatban pedig elég ha csak a búcsúcédulákra emlékeztetek...
No de mit kezd az egyház a mai szellemi valósággal? A fogyasztói társadalom konzumidiotizmusa, az ezotéria terjedése, az újpogányság előretörése, soroljam még?
Szóval úgy látom, más szemben a szálkát is, a sajátodban a gerendát sem este áll fenn...

Kedves Meggyvágó!
Nem értelek. Amikor a kommunistákról megnyilatkozni, meg a baloldaliságról, akkor nagyon határozott, sőt, túlontúl is határozott véleményed van olykor. Bizonyos témákra meg azt mondod, nincs értelme vitatkozni. Persze ez csak szerinted igaz, mert azt hiszem ,kell beszélni a hitről is, a vallásról, a papokról és az egyházról is, mert nagyon fontos, bizonyos mértékig meghatározó részeit képezik életünknek. Miért is ne lehetne ezekről beszélni?
Ezt azért gondold át. Ahogyan az élet bármely területén igyekszünk elmondani az anomáliákat, ebben a témában miért ne lehetne?
Baráti üdvözlettel:
Nutella