Az ígéretek ellenére fáj. pedig anyám is azt mondta, nem fog, és sejtelmesen mosolygott hozzá. Ilyenek a szülők, mind azt mondja, nem fog annyira fájni, nem lesz olyan rossz, majd felnőtt leszel, s megérted.
Köszönöm a jókívánságaitokat, Neked is Mucus. Az ember jobb, ha nem mindig tesz valamit. Például zöld színű gipszben nem mászik lépcsőt, de ilyenek vagyunk. Hajt valami, valami, amiről nem is igazán tudjuk, hogy mi lenne.
Jobb volt, hogy nem tettek semmit. Egy szürke 56-os megemlékezés sokkal jobb, mint egy aktuálpolitikával felforgatott, gyomorforgatóan szétzilált 56-os megemlékezés. A kevesebb néha több, a több néha kevesebb.
Gyújtóbombák, meg csőbombák. Elképedtem. Meghalhattak volna emberek. Nyilván ezer évre le kell csukni a a kitalálókat, a kivitelezőket.
Az ember esendő, és apró porszem, és törékeny (most tapasztaltam testközelből). De sokan úgy vélik, ők mindent tudnak. Mindent a világról, önmagukról, a másikról, rólam...
Semmi nem úgy van, ahogyan látszik, s csak azok képesek látni és elfogadni a valóságot, akik saját árnyékukat, saját korlátaikat is képesek látni. Egyébként tévúton járunk mindannyian, mert elhisszük mindig, amit mondunk, s lassan azt is elhisszük, mi tévedhetetlenek vagyunk.
Találkozom olykor olyan emberekkel (akiket előtte is ismertem már, régről), hogy kivetkőzve magukból egészen mássá válnak. Megdöbbentenek, és félek tőlük, s el sem hiszem, hogy a gyűlölet ilyen veszedelmes tud lenni. Pedig az. Én soha nem akarok veszedelmes lenni, talán nem is tudnék, nem is akarok.
Olajbogyó azt hiszi, hogy én akarok valamit. Nem én akarok. Én nem vagyok senki. Olajbogyó jól látja, Aratóné és RM nem maradhat ugyanott. Most talán Aratóné Jutka megy. Aztán majd RM is. Valamikor. Az ember esendő. A könnyebb ellenállás felé törekszik, ha feltámasztom a lábam, s ez a ronda zöld gipsz eltakarja a televíziót, akkor nem fáj annyira a bokám. De nem látom a tévét. Néha a kis problémák is nagynak látszanak, a nagyok meg kicsinek. Attól függően, honnan is szemléljük. Steve és Meggyvágó pálinkája talán használna, de egyelőre valami gyógyszert tuszkolt belém családom.
Üzenem a túlpartról, hogy léteznek megoldások. Csak keresni kell.
Most az a megoldás, hogy lebicegek a lépcsőn, s próbálok egy avantgard fürdés után aludni. Igyekszem jelen lenni. Igyekszem.
Pá:
Josephin