3.)  intézményfenntartó társulásban történő közoktatási          feladatellátás megvalósítása

A települési önkormányzatok közoktatási feladatait akkor indokolt az intézményfenntartó társulások keretei között megszervezni, ha a választott megoldás magasabb színvonalon biztosítja a település óvodai és általános iskolai ellátását annál, mint amit az önkormányzat önállóan biztosítani képes. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása megteremtette olyan szervezeti megoldások alkalmazásának lehetőségét, amelyeket eddig a magyar közoktatásban nem lehetett megtalálni.

A legjelentősebb változás a tizenkét évfolyamos egységes középiskola bevezetése, amely szervezetileg alkalmas arra, hogy a tanulók számára az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig biztosítsa a különböző képzési szintek összehangolt egymásra épülését és a folyamatos továbbhaladást. A közoktatási törvény szerint az általános iskola, akár nyolc évfolyammal, akár nyolcnál kevesebb évfolyammal működik, egységes középiskola tagintézményeként is működhet.

A kistérség által választott szervezeti megoldásnak minden tanuló számára biztosítania kell, hogy az, aki tanulmányait a kistérségi fenntartású intézményben kezdte, folyamatosan továbbhaladhasson az intézmény középiskolai évfolyamain, vagy korlátozás nélkül válthasson iskolát attól függően, hogy középfokú tanulmányait az általános képzésben vagy a szakképzésben kívánja befejezni.

Az e szervezeti megoldással szemben támasztott további jogszabályi feltétel, hogy az intézményi társulásokban a fenntartó önkormányzatoknak el kell látnia mindazokat a pedagógiai feladatokat is, amelyeket az önkormányzatok jelenleg is ellátnak. Fontos célja a kistérségnek, hogy az intézményfenntartó társulások létrehozása mellett lássa el a szakszolgálati feladatokat.

Érdemes lenne kistérségi szinten gondolkodni azon, hogy a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás önállóan hozzon létre egy szakértői és rehabilitációs bizottságot. Ennek ugyan vannak működési vonzatai, de a szakértői véleményezések késedelmes megérkezése sokkal nagyobb bevételkiesést okozhat egy-egy intézményi társulásnak, azaz az önkormányzatoknak, hiszen addig nem tudják lehívni az ezzel kapcsolatos normatívákat. Ez az intézmény képes lenne emellett koordinálni az utazó logopédusok, gyógytestnevelők és egyéb az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban - nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását segítő szakemberek irányítását is a kistérségben.

A fenti új intézménytípus működhet közös igazgatású közoktatási intézmény szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységeként is, vagy a szakszolgálati tevékenységet egy speciális tantervű általános iskolához kapcsolva. Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait láthatja el.

Az alapfokú művészetoktatási intézmények külön álló működését a továbbiakban az indokolja, hogy a minősítések alatt álló intézmények nem minden esetben kaphatnak kiváló minősítés, és ez az intézményi társulások életére, működésére kihathat.

Az intézményi társulások fenntartásában működtetendő iskolák és óvodák alkalmasak arra, hogy az ösztönző normatív állami finanszírozás előnyeit maximálisan kihasználva magas színvonalú közoktatási feladatellátást biztosítson a Ceglédi Kistérség településein. 

A kistérség közoktatási feladatai közül egyes feladatokat nem célszerű (illetve nem is lehet) kistérségi fenntartású közoktatási intézménybe integrálni, ezek az eddig közoktatási intézményben ellátott egyes közművelődési feladatok, továbbá a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és a fejlesztő felkészítés.

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és a fejlesztő felkészítés olyan pedagógiai szakszolgálati feladatok, amelyek ellátásához jelenleg a szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek nem, vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre, és ezek ellátása nem kötelező ahhoz, hogy a többcélú társulás a közoktatási szakszolgálatok területén vállalt ellátási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ezért is javasoljuk a központi szakértői bizottság létrehozását egy olyan központtal, ahol ezeket a tevékenységeket is be lehet építeni.

Az intézményi társulások által fenntartott közoktatási intézmények működtetése csak önállóan gazdálkodó költségvetési szervként valósítható meg, amelynek működtetője, gesztora a városi település. Az együttműködési megállapodás (mellékletként szerepel) biztosítékot ad arra az intézményfenntartó társulás minden önkormányzata számára, hogy a lehívott normatívák a települési intézményeikbe kerülnek. A gazdasági kapcsolatok mellett, szakmai kapcsolatok is kialakulnak, mely a gyermekekre fordított nevelő-oktató munka minőségét is nagymértékben javítja majd.

A kistérség településein működő óvodák és iskolák a kistérségi intézmény tagintézményeként, gazdálkodási szempontból részjogkörű költségvetési egységként működhetnek tovább.

A székhelyintézmények közoktatási szakmai feladatain kívül el kell látnia a közös igazgatású intézmény igazgatási és gazdálkodási feladatait is. E feladatokból azonban minden olyan feladatot – a hozzá tartozó hatáskörrel együtt – célszerű átadni (meghagyni) a településeken működő tagintézményeknek, amelynek ellátásáról helyben indokolt és lehetséges gondoskodni.

Az egyes települési önkormányzatok közös közoktatási feladatellátásban való részvétele az intézményfenntartó társulás kereteiben az egyes települési önkormányzatok között megkötött kétoldalú megállapodásokban szabályozható.

Az intézményfenntartó társulás esetében javasolt a nagyobb települések intézményeihez való kapcsolódás, integrálódás, hiszen a nagyobb települések önkormányzatai adnak lehetőséget arra, hogy mint gesztor települések könnyebben dolgozhassák fel intézményhálózatuk révén a feladatokat. A városi önkormányzatok integráló szerepe természetesen nem jelenti azt, hogy a kistelepülési iskolák és óvodák elvesztenék autonómiájukat.

A gesztor települések szerepe a normatíva leívásán kívül abban is megmutatkozik, hogy szakos pedagógus hiánya esetén ő koordinálná a településekre kijáró utazópedagógusokat. A normatíva lehívásakor a kistelepülések egy együttműködési megállapodás keretében létszámot szolgáltatnának és a normatívát, valamint a kiegészítő normatívát ez alapján hívná le a gesztor település, melyet a kistelepülési intézményre fordítaná a kistelepülési önkormányzat, ezáltal a fenntartói hozzájárulás lényegesen kevesebb lenne.

3.1. a településekkel külön-külön megkötendő együttműködési megállapodások közös alapelvei:

1.                  önkéntesesség, kölcsönös előnyök
A települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban a fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen

2.                  folytonosság
A társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket önálló intézményként elláttak

3.                  szubszidiaritás
A tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi működéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézménynevüket, helyi hagyományaikat megőrizhessék 

4.                  színvonalas feladatellátás
A tagintézmények között jöjjön létre horizontális és vertikális szakmai-pedagógiai együttműködés feltételrendszere

5.                  hatékony, gazdaságos működés
A társulási fenntartású intézmény tegyen eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek.

4.) finanszírozás, megfelelés az ösztönző normatív támogatások        igénylési feltételeinek

4.1. finanszírozás intézményi társulás esetén:

A finanszírozás lehetséges plusz bevételei intézményfenntartó társulás esetében szűkebbek, mint ha kistérségi fenntartású oktatási intézményről lenne szó.

A települési intézményfenntartó társulások lehívható kiegészítő normatívái a következők:

            - bejáró tanulók, gyermekek: óvoda és 1-4. évfolyam esetében           - 74.000.- Ft/fő/év

            - bejáró tanulók: iskola 5-8. évfolyam esetében                                   - 80.000.- Ft/fő/év

            - a bejáró gyermekek száma alapján a székhelyintézmény

              gyermekeire lehívható összeg, ami a bejáró gyermekek

              normatívájának 50 %-a (20.000 fő alatti településekig)                    

            - iskolabusszal utaztatott gyermekek                                        - 74.000.- Ft/fő/év

            - tagintézményi támogatás (feltételei: óvoda + 1-4. évf;

              átlaglétszámnak meg kell felelni; és csak 1-6. évfolyam)         - 74.000.- Ft/fő/év

            - kistelepülési normatíva (1500 főig – Mikebuda; Kőröstetétlen)- 30.000.- Ft/fő/év

Ebből is látható hogy a kiegészítő normatívák lehívása mennyire szigorú. A települések ragaszkodnak az 1-8. évfolyam megtartására, de a kiegészítő normatívák lehívása csak 1-6. évfolyamos iskolák fenntartása mellett lehetséges. Ezért az iskolás gyerekek számával nem számoltunk. Az óvodák esetében a létszámokból adódóan jelentős pluszforrás igényelhető.

Sokkal kedvezőbb lenne a kép, ha a fenntartó önkormányzatok átadnák a feladatot a kistérségnek és kistérségi fenntartású iskolát működtetnének. Ebben az esetben nem él az 1-6. évfolyam fenntartásának szabálya, és az összes településen működtethető a teljes általános iskolai szerkezet úgy, hogy le lehet hívni a 74.000.- Ft-os tagintézményi támogatást is. Jelenleg csak a bejáró tanulók, az iskolabusszal utazó gyermekek, az erre számolt létszám plusz 50 %-a, valamint két településen a kistelepülési é a tagintézményi támogatás normatívája hívható le. Ennek lehívhatósága is csak 4/12 részben enne lehetséges ebben a gazdasági évben, ha megalakulnának az intézményfenntartó társulások.

Javaslatunk az lenne, hogy ha megalakulnának az intézményfenntartó társulások, úgy azt a jövőben tovább kellene fejleszteni kistréségi fenntartású iskolává. Ennek alapvető feltétele, hogy a kistérségi irodát fejleszteni kell, és megfelelő személyi létszámmal el kell látni. Természetesen, ha csak a 74.000.- Ft-os normatívát nézzük, akkor is látható, hogy rentábilis döntése lenne az önkormányzati képviselőknek ez a döntésük.

A többcélú kistérségi társulások közoktatási intézményi feladataihoz igényelhető támogatásokat a 2008. év költségvetési törvény 8. sz. mellékletének IV. rész 2.2. pontja határozza meg. A 2008/2009. tanévre becsült tanulólétszámok alapján számított állami hozzájárulások és támogatások összegét az intézményfenntartó társulás esetében számoltuk ki.

A 2007/2008. tanévre becsült tanulólétszámok alapján számított alap- és kiegészítő hozzájárulások, valamint a minimális osztály- és csoportlétszámokra előírt igénylési feltételek teljesítése mellett igényelhető ösztönző normatív támogatások összegére vonatkozó számítások eredményeit az alábbi 4. táblázat foglalja össze. A táblázat nem tartalmazza a kedvezményes intézményi étkeztetés és a tanulói tankönyvellátás támogatását, ezekkel a tényleges tanulói igények alapján igényelhető összegekkel, a normatív állami hozzájárulások összegét majd az intézményi előirányzatok kialakítása során meg kell emelni.

A székhely települések nem hívhatják le ezt a normatívát.

4. TÁBLÁZAT: Állami normatív tagintézményi támogatás a 2008/2009. tanévre várható   tanulólétszámok alapján

Megjegyzés: A normatív hozzájárulások a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások és szolgáltatások összegét nem tartalmazzák

5. TÁBLÁZAT: Állami normatív támogatások a bejáró gyermekek száma a 2008/2009. tanévre