B E V E Z E T É S
Ez a szakértői tanulmány a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás (Megbízó) és a OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet (Megbízott) által 2008 januárjában megkötött megbízási szerződés 1. pontjában található feladat-meghatározás alapján készült. Megbízó elsődleges célja a többcélú kistérségi társulás részére egy Közoktatási Intézkedési Terv elkészítése. Ennek megfelelően Megbízott elvégezte a következőket (felsorolás a szerződésben található feladatspecifikáció sorrendjében):
A települési önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények meghatározó dokumentumai alapján – tervezési, szervezeti és gazdálkodási hatékonysági szempontból – megvizsgálja, hogy az intézmények működése a jogszabályi keretparamétereknek (peremfeltételeknek) megfelel-e. Kimutatja az esetleges eltérésből adódó és egyéb okokra visszavezethető működési, azon belül a finanszírozási problémákat (üres kapacitások, indokolatlan feladatellátás, szükségtelen többletszolgáltatás), meghatározza a 2008. szeptember 1-jétől megtakarítható önkormányzati források jogcímeit és azok várható mértékét.
Az óvodások és az iskolások azonos korú népesség demográfiai adataiból, a létszámváltozás trendje alapján értékelhetik a települési önkormányzatok, hogy az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények paraméterei milyenek. Előremutató prognózis készíthető arra vonatkozóan, hogy milyen finanszírozási helyzet várható abban az esetben, ha a jelenlegi szerkezet változatlan marad, illetve pénzügyi szempontból bemutatja egy lehetséges átalakítás saját forrás megtakarító hatásait.
Mivel az egyes megtakarítási javaslatok jelentős mértékben befolyásolják más megtakarítási javaslatok megvalósíthatóságát, hálószerűen függenek össze, ezért nem lehetséges azok kronologikus felsorolása, az egyes intézkedések végrehajtásával megtakarítható összegek pontos meghatározása. Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a szakértők által jelzett tendenciák, javasolt hatékonyságjavító intézkedések már 1-2 tanéven belül jelentős megtakarítást eredményezhetnek.
A helyzetelemzés választ ad arra, hogy az óvodákban és az iskolákban milyen mértékű létszámcsökkentés hajtható végre, melyre a Közoktatási törvény lehetőséget biztosít. A települési közoktatási intézmények esetében felülvizsgáltuk az óvodások és a diákok létszámát, megvizsgáltuk, hogy lehetőség van-e a csoportok, osztályok összevonására. Ez alapján megvizsgáltuk, hogy a feladatellátás hány foglalkoztatási órát vesz igénybe, melynek összefüggésében láthatóvá válik a minimálisan foglalkoztatható pedagógusok létszáma. A pedagógusok száma alapján pedig kiszámítható a technikai dolgozók létszáma is. Ezt a Közoktatási törvény I.sz. melléklete I. része szabályozza.
A helyzetfelmérés másik eleme megmutatja, hogy a demográfiai helyzetkép alapján mennyi iskolai csoportra számíthatunk a jövőben, mely előrevetíti az iskolai dolgozók foglalkoztatási problémáit. Ez a kérdés előrevetíti azt a jövőképet, mely szerint a településeknek össze kell fogniuk, társulniuk kell, mert a foglalkoztatási lehetőségek nem fogják fedni a tanítandó órák szakos ellátottsági lehetőségét. Ezért a helyzetelemzés gyakorlatilag már előremutat abban, hogy az összefogás, a társulás bármilyen szinten is – kistérségi, mikro-térségi – de szükséges ahhoz, hogy a gyermekek esélyegyenlősége megvalósulhasson, megmaradhasson a szakos ellátottság tekintetében.
A társulási kérdés másik vetülete a finanszírozás. Jelenleg az óvodai nevelés is az iskolai nevelés-oktatás bekerülési költségének 50 %-át fedezi az állami normatíva. Azt is látnunk kell, hogy ez a negatív trend – mely az állami finanszírozást illeti – a jövőben is folytatódik, hiszen a 2008/09-es tanévben a teljesítmény finanszírozás negatív hatása már eléri az 1-2-3., 5-6-7., valamint a 9-10-11. évfolyamot is. A következő tanévben pedig az összes közoktatási évfolyam finanszírozását így kell majd számolni. Tehát a fenntartó felelőssége, hogy a jövőt is látva, és figyelembe véve keresse azokat a megoldásokat, melyek lehetőséget teremtenek a fenntartható működtetésre. Ehhez nem elegendő a tanulmány helyzetelemzésében kimutatott létszámcsökkentési javaslatok végrehajtása, hanem a társulási plusz finanszírozási lehetőségeket is be kell vezetni a rendszerbe. A kistérségi, valamint az intézményfenntartó társulási kiegészítő normatívák lehívása – költségvetési törvény 8. sz. melléklete – lehetőséget biztosít arra, hogy az 50 %-os finanszírozottságot megemelhessük kistelepülések esetében 70-75 %-os finanszírozottsággá.
A kimutatott megtakarítások természetesen csak úgy értékelhetőek, ha mellétesszük azt a tényt is, hogy sokszor ezzel párhuzamosan a bevételi oldal is csökken. A helyzetelemzés főként a megtakarítható kiadásokat elemzi, hogy az egyes településeken az intézményhálózat racionálisabb működtetésével hogyan lehet egyre kisebb kiadással működtetni közoktatási intézményeinket úgy, hogy a jogszabályoknak mindenben maradéktalanul eleget teszünk.
A helyzetelemzést követően az intézkedési terv azt mutatja be, hogy az előzetes szóbeli megállapodásokat is figyelembe véve milyen társulásokat, intézményfenntartó társulásokat hozhatnak a fenntartó önkormányzatok, milyen plusz források állnának ebben az esetben rendelkezésre. Bemutatjuk azt is, hogy kistérségi fenntartás esetében mennyivel több forrást lehetne a rendszerbe juttatni. Táblázatokon keresztül mutatjuk, be a társulási lehetőségeket, hogy milyen intézményfenntartó társulások alakíthatók ki. Foglalkozunk az esélyegyenlőség problémájával. Egy Együttműködési Megállapodás tervezetet is csatolunk az intézkedési tervhez, és bemutatjuk annak a folyamatnak a lépéseit, hogy hogyan is lehet ezeket a társulásokat létrehozni.
Mikebuda elemzését egyben tárgyaljuk a már létező társulásuk miatt Cegléddel, ezért külön nem készült elemzés a település intézményéről.
