A televízióban az előbb láttam, hogy a rendőrsorfal előtt néhány símaszkos fiatalember kötözködött a rendőrökkel. Ütni, rúgni próbálták őket. Nem sok sikerrel.

Esélytelenek, de azért kíváncsi lennék arra, mi jár a fejükben. Kíváncsi lennék arra, hogy mi ellen „küzdenek”. Gyurcsány ellen? Az MSZP ellen? A Fidesz, Orbán mellett? A KDNP_ért? Vajon milyen mély történelmi ismeretekkel rendelkeznek? Akár 56-ról is. Vannak történelmi ismereteik?...

Az első két pofon után (melyeket még valamikor időben nyilván a szüleiktől kellett volna megkapniuk) elő kellene őket állítani, s eljárást indítani ellenük. Ők lennének a szenvedő bűnbakok, bár a büntetőjog ismeri a felbújtást is. Mi is ismerjük a felbújtókat. És ismét rossz ízzel fogunk emlékezni, aki egyáltalán emlékezni akar, mert sokan csak politizálni akarnak majd, kihasználva az alkalmat, a múltat, a történelmet...

Ezeket a fiatalokat oda lehet dobni koncként, hiszen senki sem fogja megvédeni őket, senki sem fog elmenni a szüleikhez bocsánatot kérni. És úgy látszik, az sem számít, hogy esik az eső, az sem számít, hogy szerda munkanap. Valójában semmi sem számít, csak az egyéni meggyőződés, melynek mindenáron igazat kell szerezni, mindenáron meg kell mutatni, hogy ki az igaz magyar... Nevetséges. Lehetne nevetséges iz, de nem az. És ez nem ezeknek a hőbörgő fiataloknak a felelőssége. Egyáltalán nem. És tényleg a kutya sem fogja megvédeni őket. S ahogyan megfizetik majd ennek árát, ugyanúgy mi is megfizetjük. Mert egy idő után elfelejtünk emberül viselkedni, emberül gondolkodni, emberül cselekedni, mert csak az eszme lesz fontos, nem a tartalom, nem az érték, nem a fejlődés...

Ugye mennyire ismerős dolgok ezek? 56-ban épp ezért lázadt fel a nép. De semmiből sem tanulunk, minidiktátorainknak semmi sem drága. Európa? Európa messze van, s mi még messzebb Európától.

Mutassatok egy hiteles politikust, aki végre rendet tudna tenni, végre megértetné a pénzsóvár politikai elittel: Magyarország mindennél fontosabb. Ennél komolyabb jelszó, a magyar zászlónál beszédesebb zászló nem kell. Aki nem érti ezt a nyelvet, az nem való a Parlamentbe, nem alkalmas arra, hogy szeresse ezt a hazát. D eehhez már ideje lenne megtanulni magyarul. Magyarul beszélni, magyarul érezni, magyarul megegyezni, magyarul, együtt előre haladni...

Én szégyellem magam helyettük, pedig nekem semmi okom nem lenne rá. Tehát holnap, aki elmegy az Operához vagy az Astóriához, gondolja végig, miért is akar ott lenni. Ha erős a hite, legyen ott bármelyik helyszínen. De ha sokkal erősebb a családja iránt érzett szeretete, akkor menjen kirándulni, kiállítást nézni, vagy moziba, színházba. Európa messze van, s mi még messzebb Európától. S addig bölcsebb lenne nem az utcán politizálni. Talán bölcsebb lenne.

Aludjatok jól, s álmodjatok szépeket. Egy szebb és bölcsebb Magyarországról. Hátha megvalósul egyszer az álom.

Josephin