Kedves Képviselő Úr!

Roppant megtisztelő számomra, hogy végre Cegléd Város Önkormányzata nevében pontosan a legnagyobbak egyike hajlandó kommunikálni velünk. Köszönöm Neked kedves Képviselő Úr, mert innentől kezdve az én szerepem háttérbe szorulhat. Szerintem a blog közönsége is lelkesebb lesz most, mert végre lesz értelme a számítógép előtt ücsörögni.

Köszönöm a szennyvízcsatorna-hálózattal kapcsolatos kiegészítést és pontosítást, én sajnos csak a kivitelezőkkel beszéltem, s úgy tűnik, ők sem pontosan tudják, hogy mit is csinálnak, s meddig.

A Bem és a Kereskedelmi megyei ügyeiről szívesen látnánk a véleményedet a blogon ,mert – elsősorban Értetlenke információ alapján – kétségeink vannak az ügyben. Különösen a „kioktatás” után, mert ez azért eléggé alacsony nívóra helyezi a megyei közgyűlés kommunikációs és szakmai színvonalát. Cegléd még is a mi városunk, s közvetve a két iskola a mi iskolánk is.

A Várkonyiban történtekről én még mindig fenntartom az álláspontomat. Ha én holnap fejelenteném a szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezőjét, hogy szerintem a műanyagcsövek helyett csak összeragasztgatott nejlonzacskókat fektetett le a mélybe a város tizennyolc pontján, akkor felbontatná az önkormányzat a helyreállított utakat? Nyilván nem, csak ha dokumentálnám valamilyen módon. A Kozma Attila mivel dokumentálta állításait? Vagy oly szavahihető ember, hogy neki erre sincs szüksége? Természetesen meg kell vizsgálni minden bejelentést, de a józanság nem lenne elhanyagolható szempont, ráadásul én azt gondolom, Kozma Attila okozott már annyi kárt a városnak, hogy egyetlen szavát sem szabadna elhinni.

Kedves Képviselő Úr!

Nagyon kíváncsiak lennénk a véleményedre a következő témában. Több e-mailt is kaptam a napokban, melyek a „beharangozott”, sejtett tisztogatásokról szólnak a Táncsicsban. Nagygyőr Árpád – úgy tűnik – bevégzi feladatát, lelkiismeret és emberség nélkül. Sajnos. Ne haragudj, amiért minősítek, de ez engem annyira felháborít, hogy normális emberi szavakat alig találok. Nagygyőr Árpád a tantestületet teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Azt mondja, nem lett volna botrány, ha nem szivárogtatják ki az információkat egyes kollégák. Tehát jobb lett vona szerinte csöndben behajtani fejét a tantestületnek?

A tantárgyfelosztásban már érzékelhető, Nagygyőr (és gondolom a többi döntési helyzetben lévő) már érzékelteti ezzel is, hogy a vélt ellenzék ne is számítson túl sok jóra. És ez még csak a kezdet.

Mindig Kozma Attilát emlegetem, de ez a város már megélt egy iskolapusztulást. Most jön a másik? Vagy az motiválja az új igazgatónőt, hogy a városi versenyben a Református Iskola katasztrófális beíratkozási eredményeket produkált, s ő, mint igazgató-tanácsi tag, majd besegít? Már semmit sem értek!

Engem sok minden elkeserít ebben a városban, elsősorban a kapcsolatok, a kisded harcok. Azt látom, mindenütt egy kisebbség rontja meg a többség életét, a hangulatát, a munkáját.

Kedves Kovács Gábor!

Őszinte tisztelettel köszönöm, hogy hajlandó vagy velünk kommunikálni, s reméljük, ez jót fog tenni nekünk is, s reméljük, az önkormányzatnak, a közéletnek is! Köszönöm még egyszer!

Üdvözlettel:

Josephin