Kedves Értetlenke!
Nem tudom mire vársz, vagy mit szeretnél, milyen válaszokat akarsz, s kitől. Tények – egyelőre – csak tőlünk várhatóak, senki nem fogja nekünk tálcán nyújtani. A vélemény az meg vélemény, bárkitől is származzék. Most ennyire futja, de ha Te és a többiek csak várnak, hallgatnak, akkor nem tudom mi lesz. Nem tudom mire várunk.
Kedves Ivó!
Azt mondod, a partvonal mellől kiabálunk be. Lehet. De legalább kiabálunk, mert eddig még azt sem tettük. Én is csak ültem a kényelmes kis életemben, s azt gondoltam, hogy minden rendben van, nem kell nekem tennem semmit. Aztán egy véletlen beszélgetéskor jöttem rá, én is tehetnék többet. Gondolom, írhatnék én is a Kék Újságba, de oly gyalázatosan rosszul fizetnek, hogy ehhez nekem kevés a lelkesedésem. Nem izgat az sem, hogy hétről hétre ott láthatnám a nevem. Sajnos Simon Emillel kell egyetértenem, aki azt mondja, kevés a szellemi erő a városban (bár én még mindig optimista vagyok), az embereket nem érdekli a közélet. Dehogynem! De ugye nem csak a nagyszünetekben, mert akkor nagyon csalódott lennék!
Emlékeztek, amikor Sturmgesutz berobogott ide tankjával, onnantól kezdve megfogyatkoztak a hozzászólások. Megijedtetek. Ennyi. Érthető is, meg nem is. Biztosan volt a hozzászólók között olyan, akinek van mitől, miért félnie. De nem hiszem, hogy mindenkinek. A szellemi párbajokra, az eszmecserékre, a filozófikus véleményekre is szükség van. Mert ezek hozhatnák a következő gondolatokat. Mert a blogot csak együtt tudjuk működtetni. Írhatom én itt a magam nyűglődéseit, de nem lesz érdekes, ha nincs hozzászólás, ha nincs kritika. Egyáltalán nem vagyok tévedhetetlen, s azt sem hinném, hogy napról napra elég érdekes lennék.
A mai téma, a Várkonyi udvarán történt események is tények. És mégsem nyilvánított senki véleményt. Pedig lenne miről, sok oldalról meg lehetne vizsgálni azt, mi szükség volt erre, ki indította el, ki nem akadályozta meg ezt a hülyeséget. A mai önkormányzati sajtótájékoztató is izgalmas volt számomra. Nincs rá reakció. Így van jól? Nem tudom.
Simon Emil írta, a blog lehetne az ötletek, az elképzelések tárháza is, hogy Cegléd jó város legyen, jó legyen itt lakni, jó legyen itt élni. Dehát valószínűleg ez sem érdekel senkit, ha nem ül le a számítógép elé, s nem pötyögi be a véleményét. A blog halála a némaság lesz. Ez tény. Én még azért egy darabig biztos fogok csacsogni.
Puszi mindenkinek!
Josephin