Ma szörnyű napom volt, de ez ne zavarjon senkit. Két lehetetlen nővel voltam Pesten, az egyik megőrülne már a férfiakért, a másiknak meg elege van belőlük. Mit lehet erre mondani?
Legelőször megköszönöm Saxof barátunknak a jelzést a 168 óra című hetilap felé, a Levélhullás rovatban megjelent egy rövid írás a ceglédi eseményekről, és rólunk is, a blogról. Nem tudni, lesz-e folytatása.
Ma bontották a Várkonyi udvarát, sajnálom, hogy nem láthattam, de el tudom képzelni, ahogyan a Kozma Attila ott rohangált a mérőszalaggal. Szégyen, én váltig azt állítom. Különösen az önkormányzat mai sajtótájékoztatója után. A sértettség és a düh látszódott a Földin is, és a Takátson is. Láttam ma a tévében az összefoglalót. Szegény nívótlannak nevezett Kék Újság ismét beletiport a képviselők lelkivilágába! Még ilyet! És kikérték maguknak. Mert a Berényi (már megint) valótlanságokat állít. Mert az nem is úgy van, ahogy ő írja, hanem másképpen. Nézzétek meg az ismétlést, ha nem láttátok, érdemes.
Kerestem a bemontírozott nyilas zászlót a Kék Újságban, de nem találtam. Takáts úr nem lát jól? Egyébként tetszett a szöveg arról, hogy ő csak a megbékélés és az útmutatás miatt vette át az árpádsávos zászlót. Én meg őlyan jól éneklem, mint Shakira. És olyan jól is nézek ki. Egyébként minden stimmelt.
És az igazgatóválasztás sem úgy volt. Nem csak fideszesekből áll a testület, mondta a polgármester. Tényleg nem. De a Korondival belőlük van több.
Tehát ma megsértődötten sajtótájékoztattak, és ismét nem mondtak semmit. De gondolom a Berényi majd válaszol nekik. Ha akar.
Szóval, van itt pezsgés, meg szellemi élet, meg mindenféle történések. Írjatok végre Ti is!
Puszi:
Josephin
