A pedagógusok sajátos elvek szerint szervezik az életüket (és másét is), hagyományokra hivatkoznak, amelyek sokszor csak kialakult szokások, nem is mindig jó szokások.

Nem tudom, milyen volt a Várkonyi ballagása, nem vitatom Palleon bejegyzésének igazságtartalmát, én is megfordultam már sok ballagáson, tanévnyitón és tanévzárón, vegyes érzelmekkel. Az biztos, hogy szervezésből elégtelen, ha egy ballagást péntek délutánra tesznek (bármennyire is arra hivatkoznak a pedagógusok, hogy ez hagyomány). Aki Győrből, Zalaegerszegről akar eljutni családi kötelékek miatt erre a ballagásra, annak szabadságot kell venni, kiesik a munkából, s ha még azon a napon haza is kell mennie, akkor csak egy rohanás lesz az élet, semmi érzelem, virág, ajándék átad, két puszi, beül az autóba, irány haza. Vagy szállást kell szervezni...

De ezt most hagyjuk, szerintem elég nehéz lehet meggyőzni a pedagógusokat arról, hogy szombat délelőtt menjenek be két órára a ballagásra.

Kistérségi „varázslat”. Megérkeztek a vélemények, igyekszem összefoglalni, bár ez számomra nem egyszerű, mert nem igazán értek ehhez a témához. Pontosabban fogalmazva, egyáltalán nem értek hozzá.

Az iskolaigazgatók a háttérben már minősítik a kistérségi elképzeléseket, s nem olyan nagyon nagy a lelkesedés, mint azt várhatná az ember, amikor 260 millió forint plusz – oktatásba való – bejuttatásáról beszélünk.

Kiskőrös már megcsinálta ezt a rendszert, s nyilván vannak  tapasztalataik (egy tanévnyi!). A plusz bevételi források elvileg tényleg magasabb színvonalú oktatással kecsegtetnek, de valójában így van ez?

A kiskőrösi példát nem ismerjük mélységében, de itt van nekünk az Ugyer és Mikebuda élő tapasztalatokkal. Egyikről sem nagyon hallok jókat, a „távszerelem” nem működik olyan jól, mint kellene. Többletforrás valamennyi van, de nem annyi, hogy ez kellően működőképessé tegye a rendszert.

A tanulmány legnagyobb hibája, hogy csak költségcentrikus. Ezt egy termelőüzemnél meg lehet tenni, de az oktatásban nem. Az is nyilvánvaló, hogy a kistelepülések komoly anyagi problémákkal küszködnek, s nem is feltétlenül az alapfeladat megoldásával van baj, hanem a többi kötelezettséggel. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával, a szakszolgálatok működésével, a szakmai szolgáltatások és az alapfokú művészetoktatás megszervezésével, a szakos ellátottsággal. De nem tesz említést a „közoktatási intézkedési terv” a középfokú oktatásról, a nem önkormányzati fenntartású intézményekről, a szakképzésről, stb. sem. Azon törekvése az önkormányzatoknak, hogy az állami támogatás mellett a közel 50 %-os bepótlási kötelezettségüket csökkentsék (legalább 35 %-ra) teljesen érthető, s erre valóban lehet megoldás a kistérségi társulás, ám a tanulmány nem részletezi oly alaposan ezeknek a feladatoknak a megoldását, mint a költségmegtakarítást és a létszámleépítést.

Az elképzelések homályosak olykor, erre néhány példát hadd mutassak a tanulmányból kimásolt részekkel:

„Megoldásra váró problémák

A kistérségi társulások közoktatási támogatásának igénylési feltételeként meghatározott minimális osztálylétszámokat 2007-ben a kistérség két települése – Mikebuda, Kőröstetétlen –, azaz a kistérséghez tartozó települések 13 %-a külön nem tudta teljesíteni. Ennek következtében a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás e települések gyermek és tanulólétszámai után nem jut hozzá a pedagógiai szakszolgálati feladatok, és egyéb kistérségi állami normatív támogatásához, bár ezeket a feladatokat ellátja. A demográfiai tendenciák ismeretében prognosztizálható, hogy e települések egy része várhatóan a jövőben sem tud majd megfelelni a létszámelőírásoknak, sőt, várhatóan a tartósan alacsony tanulólétszámok miatt a közoktatási törvény 2008-tól már azt sem teszi lehetővé számukra, hogy önállóan általános iskolát tartsanak fenn.

A kistelepülések kis iskoláiban nem könnyű megvalósítani, hogy minden pedagógus munkakört megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező pedagógus lásson el, nehéz biztosítani a betegség vagy más ok miatt tartósan távollévő pedagógusok szakszerű helyettesítését, vagy az egyes tantárgyak, ezek között az idegen nyelv és informatika oktatásának személyi és tárgyi feltételeit. Amennyiben e feltételeket akár átmenetileg is, de az intézményben nem sikerül biztosítani, akkor ennek következtében a kis intézmény tanulói hátrányba kerülnek a nagyobb iskolák tanulóival szemben. Ha a probléma tartósan fennáll, a kis általános iskolák tanulói hátrányba kerülnek a középfokú továbbtanulás tekintetében is. A fenti problémákat a kistelepülések önerőből nem tudják megoldani, különösen azok nem, amelyek nevelési-oktatási intézményeiben egy évfolyamon csak egy iskolai (vagy összevont) osztály működik. Ezt tetézi az a jogszabály is, mely 2008. augusztus 31-ig előírja minden közoktatási intézmény részére a minimális taneszköz és felszerelés jegyzéket. Ennek teljesítése a kistelepülési intézmények számára a legnehezebb, mivel jelentős forrásokra van szükségük a jogszabályban előírtak megvalósítására.

Ilyen a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás kistelepülésein működő nevelési-oktatási intézmények többsége, a 15 település kistelepüléseinek iskolái.”

(Ennyi a megoldásra váró probléma? Ez bizony nem sok, erre tényleg elég egyesülni, s lehívni a zsozsót az államtól. Mit nevezünk kistelepülésnek? Törtel, Csemő, Újszilvás, Tápiószőlős, Ceglédbercel kistelepülés? Mindegyik 3000 fő fölötti lakosságszámmal rendelkezik!)

„Várható előnyök

Az új szervezet kedvezőbb finanszírozási feltételekkel, magasabb színvonalon képes ellátni a kistérség településeinek kötelező és önként vállalt közoktatási feladatait.

Az „új intézmény” a tagintézmények között összehangolja a pedagógusok foglalkoztatását, az intézményen belül működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, utazó szakemberhálózattal biztosítja a pedagógiai szakszolgálatok ellátását. Német kisebbségi tagozatot működtet, és a kistérség településein élő más kisebbségek igénye esetén számukra hasonló lehetőséget biztosíthat.

Az intézmény keretében megszervezhető a bejáró (különösen a középfokú intézménybe bejáró) tanulók iskolabuszos utaztatása a szükséglet, illetve a szülők igénye szerint.

Az intézmény keretében megvalósulhat a tagintézmények közötti szoros pedagógiai, szakmai együttműködés.

Mindezek a kistérség településein élő gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét biztosítják.

A Többcélú Társulás, vagy az intézményi társulás közoktatási intézményének létrehozásához szükséges önkormányzati döntéseket e koncepció részét képező Intézkedési terv foglalja össze.)

A megoldáshoz a kis iskolát fenntartó településeknek szükségük van a nagyobb települések együttműködésére. A társulás anyagi szempontból is elodázhatatlan. Ez lehet Kistérségi fenntartású intézmény, vagy intézménytársulások kialakítása két-három településsel.

1.     A Tanács elnöke iskolai évfolyam, óvodai, kollégiumi csoport, tagintézmény megszüntetése, osztályösszevonás, létszámcsökkentés, a közoktatási intézmény feladatainak megváltoztatása (a továbbiakban együtt: átszervezés) tervezett megvalósítását megelőzően legalább 60 nappal korábban köteles a változással érintett tagintézmény székhelye szerinti önkormányzatot tájékoztatni.

2.     Az önkormányzat a tervezett átszervezést jogosult véleményezni, illetve véleményéről a megkeresést követő 30 napon belül a Tanács elnökét tájékoztatni. Az önkormányzat nem kérheti a tervezett átszervezés elhagyását akkor, ha ez a kistérségi feladatellátáshoz kapcsolódó állami támogatás igénybevételének feltétele, illetve a Társulás a kiegészítő támogatásra az átszervezés hiányában nem lenne jogosult.

Az önkormányzat a tagintézményi oktatással, neveléssel kapcsolatos – a helyi igények alapján felmerült – új ellátások megszervezésére vonatkozó javaslatát évente, május 31. napjáig nyújthatja be a Tanács elnökéhez, illetve a közoktatási intézmény vezetőjéhez

A Társulás feladata, hogy segítse elő a mikrotérségi hatékony és költségtakarékos intézmény-fenntartási- önkormányzati- és államigazgatási feladat-ellátást – különös tekintettel az alapfokú nevelési és oktatási feladatok ellátására A megállapodás célja

A megállapodást kötő felek jelen megállapodást abból a célból kötik, hogy az önkormányzatok

a)     a közoktatási feladataiknak hatékony módon tudjanak eleget tenni,

b)    az egy gyermekre, tanulóra eső fajlagos költség csökkenjen,

c)     hatékonyabb és sokrétűbb feladatmegoldás valósulhasson meg,

d)    növekedjen a pedagógiai munka szakmai színvonala, a szakos ellátottság, megoldott legyen a pedagógusok helyettesítése,

e)     nagyobb lehetőség nyíljon a pályázati források igénybevételére,

f)      a koncentrált beszerzések, felújítások, és beruházások eredményeként költségtakarékosabb működés valósuljon meg.

a)     a hatékonyabb feladatellátás érdekében – a közoktatási intézmény belső szervezeti egységeként – decentrumokat jelöl ki, melyek ellátják a decentrumhoz tartozó önkormányzatok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermekek, tanulók igény és lehetőség szerinti felvételét, valamint a közoktatási intézmény belső szabályzataiban meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatokat  Decentrumként:

-          Albertirsa központtal: Ceglédbercel; Dánszentmiklós

-          Abony központtal: Tápiószőlős; Újszilvás

-          Cegléd központtal: Mikebuda; Kőröstetétlen

-          Nyársapát központtal: Csemő

-          Törtel központtal: Jászkarajenő; Kocsér”

(Ebben a decentrumos megoldásban számomra érthetetlen, hogy a ceglédi központnak miért Mikebuda és Kőröstetétlen a párja. Már a távolság miatt sem logikus. Mikebuda csatolása már bizonyította, akkor hogy is van ez? Úgy tudom, hogy Köröstetétlen időközben megállapodást írt alá Törtellel a közoktatási feladatok „szektorsemleges” ellátására, s ezzel párhuzamosan, a köröstetétleni diákok helyben történő ellátása érdekében, a ceglédi Református Általános Iskola telephelyeként fog működni a jelenlegi köröstetétleni intézmény a következő tanévtől. (A ceglédiek bérlik a volt iskola helyiségeit.) Az általános iskolás korú gyermekek tehát a ceglédi Református Általános Iskola tanulói lesznek, a pedagógusok jó része pedig egyházi alkalmazott. (A Törtellel történő megállapodásra csak azért volt szükség, hogy azoknak a gyermekeknek az ellátása is biztosítva legyen, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni. Ők tehát utazni fognak a szomszédos településre.)

Egyébként elég kemény feltételeket akar diktálni a kistérség a helyi önkormányzatok, teljesen ki akarja venni kezükből az irányítást, az ellenőrzési joguk meg elég esetlegesnek tűnik. Én magánemberként nem mennék bele egy ilyen szerződésbe! Az meg, hogy magasabb színvonalon képes ellátni az oktatási feladatokat, számomra ebből a tanulmányból egyáltalán nem derül ki.

Sajnos még az is hozzátartozik ehhez a bulihoz, hogy Ferenczy doktor erőszakos stílusát sem nagyon kedvelik. Valószínűleg nem fognak belemenni ebbe a variációba. De majd kiderül.)

„A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

1.           A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérség többcélú közoktatási intézményét, vagy intézményi társulásait, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében hozza létre azzal a céllal, hogy biztosítsa a következőket:

a)     minden pedagógus munkakörben a közoktatási törvényben előírt végzettségű és szakképzettségű szakember foglalkoztatása minden településen,

b)    a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainak biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása minden településen,

c)     a kisebbségi nevelés és oktatás megszervezése az óvodától a középiskola befejezéséig a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján, ha a kistérség településein élő kisebbségek igénylik,

d)    az 5–8. évfolyamos tanulók iskoláztatásának biztosítása azokon a településeken, ahol az alacsony tanulólétszám miatt a közoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy helyben 7–8. évfolyam induljon, illetve a település önállóan 5–6. osztály indítását sem tudja biztosítani,

e)     a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának megszervezése azokon a településeken, ahol ezt a szülők igénylik,

f)      az intézményen belüli folyamatos továbbhaladás biztosítása a Többcélú Társulás intézményébe járó minden 8. osztályos tanulónak, aki a tanulmányait középiskolában kívánja folytatni,

g)     pedagógiai, szakmai együttműködés kiépítése, a tananyag és követelmények egymásra épülésének biztosítása, a magas színvonalú idegen nyelvi és informatikai oktatás megvalósítása érdekében.

2.           A fenti célok megvalósítása során a Többcélú Társulás, vagy az Intézményi Társulások intézményei:

a)     a tagintézmények között összehangolja a pedagógusok foglalkoztatását, az intézményen belül létrehozza a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét,

b)    a pedagógiai szakszolgálatok ellátására utazó szakemberhálózatot működtet,

c)     kisebbségi tagozatot működtet, ennek keretében nemzetiségi nyelvoktatást, középiskolában a tanulók igénye szerint kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít,

d)    megszervezi a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának rendszerét a szükséglet, illetve a szülők igénye szerint,

e)     a folyamatos továbbhaladás és egymásra épülés biztosítása érdekében összehangolja a tagintézmények nevelési, pedagógiai programjait, helyi tanterveit,

f)      a pedagógiai, szakmai együttműködés megvalósítása érdekében kistérségi szintű szakmai munkaközösségeket működtet,

g)     tevékenységét a kistérség településein élő gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szervezi.”

(Az esélyegyenlőségi törekvések idealista elképzelések, a szegregáció kapcsán ezt bizonyítani lehet. Ebben a megállapodás-tervezetben van egy rész, mely szerint a kistérség alapíthat szervezetet, szerződést köthet bizonyos tevékenységekre más szervezetekkel. S ez a rákfenéje az egésznek. Ismerve a mai politikusi hozzáállást, máris ellenőrizhetetlen a pénzek mozgása, papíron rendben lesznek a kifizetések, de hogy tényleges munka, tartalom lesz-e mögöttük, számomra kérdéses. Az ÁSZ meg tízévente megjelenik, ha megjelenik, addigra meg már kistérség sem biztos, hogy lesz. De kíváncsi lennék a véleményetekre, vajon csak én látom úgy, hogy megint bolondot csinálnak belőlünk. A Szociális Otthon jó példa erre, amelyet Palleon emlegetett nem olyan régen. Működik, csurran és cseppen is valami. És? Csak ennyi?)