Nem épp kifinomult ízlésre valló a cím, de ez van, ez jut, ezt kell szeretni, mint ahogyan egyik barátnőm ezt megállapította valamikor. A nők kurvák, a pasik kurvapecérek, miközben olyan álszentek és prűdek, amennyire csak lehet. Talán még egyet is érthetnék ezzel, de a jó ízlésem és neveltetésem ezt nem engedi meg. Mégse kurvázzunk és kurvapecérezzünk már le mindenkit, még akkor sem, ha ez a megállapítás közelít is a valósághoz, csak más körökben ezt másképp mondják.
A körökről meg az jut eszembe, hogy a „kör közepén állok”, s röhöghetnékem támad attól, hogy mennyire nem nekem való ez a szerep, hát ki is lépek a körből. A körökről még más is eszembe jut, most például a gabonakörök, a baráti körök, meg a politikai körök, és a törökök. Ja, nem, a törökök más körök.
Olvasom a sajtót (de minek), nyakunkon a világméretű pénzügyi válság, meg a miniszterelnök által szervezett csúcstalálkozó, én meg rögtön azt gondolom, hogy smafu ez az egész megint, s legnagyobb meglepetésemre a pártok rábólintottak arra, hogy időlegesen a „kerekasztal lovagjai” lesznek. A hozzáfűzött megjegyzések alapján már nem vagyok annyira boldog, mert megint nem a lovagiasság szabályai szerint készül a forgatókönyv, ha készül, hanem orvlövészek módjára, mellből hátba. De ez van.
Nem megmondtam, hogy kurvák és kurvapecérek, mondja előbb emlegetett barátnőm, aki annyit ért a politikához, mint sajtreszelék az integrálszámításhoz. Nem, nem azok, nem azok, mondom én, s elcsodálkozom magamon, bár nyilván csak a szóhasználat miatt.
A köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke már kihúzta magát a buliból, mondtak is valamit, de már elfelejtettem mit, tehát nem lehetett annyira lényeges, annyira fontos.
Szóval, én azt gondolom, teljesen feleslegesen, hogy a pénzügyi válság komoly dolog, nem simán egy elkefélt kísérlet volt a világ gazdaságának rombadöntésére, hanem felelőtlen hazardírozás a pénzügyi szakemberek részéről. Most meg baj van, miközben éveken keresztül jól éltek, mint Marci Hevesen az extraprofitból. Ez is prostitúció, a tisztesség prostitúciója, hogy egyből hülyén fogalmazzam meg a konklúziót, csakhát ennél lehet súlyosabb is a helyzet. Persze nem lesz az, nem fog összedőlni egyetlen tőzsde sem, néhány bank ugyan feladja a küzdelmet, de a legmagasabban lévők, kedves politikusaink heyrehozzák eddigi hibáikat, mert a gazdaság a legfontosabb. Gazdaság nélkül nem működik semmi, nem lesznek újabb választások, zsíros állások, kampányok és kampámycsendek, nem lesz extraprofit, nyaraló, külföldi út, biztos nyugdíj. Szóval, nem lesz itt baj, legfeljebb a nemzetgazdaságok legutolsó szereplői is megfizetik a tanulópénzt, s utána kezdőhet újra a játék, más lapokkal, talán más szereplőkkel.
Kurvapecérek, és kurvák, sziszegi barátnőm az okfejtést hallgatva, s elhatározza, este moziba megy. Nem értem teljesen az összfüggést a mozi és a pénzügyi válság között, de azt mondja, van, és én el is hiszem neki. Aztán elneveti magát, s bevallja, estére elkurvul, keres magának egy pasit, mert már nem bírja (két hét pasitlanság után) egyedül. Ismerve őt, jó bankvezér lenne belőle, rögtön el tudja adni magát, végül is látszólag jó portéka (ő egyébként is).
Kerestem a városi honlapon a közérdekű adatoknál a közérdekű gazdálkodási adatokat, de még nem közérdekűek. Még fejlesztés alatt állnak. Még két évig biztos. Akkor választások lesznek. Meg egyébként is, kit érdekel már a tegnapi újság, meg a tavalyi hó. Kurvák és kurvapecérek – ismételgeti barátnőm, csak úgy, magában, félhangosan. Azt hittem, valakire mondja. De nem, csak ízlelgeti a szavakat az estére készülve. Ez sem rossz elfoglaltság.
