(Bocsáss meg Nutella!)
Üzenet
2008.10.08. 19:38 | CEG LED.huh - Josephin | 8 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://josephin.blog.hu/api/trackback/id/tr9703885
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tábori László 2008.10.10. 11:40:16
Kedves Josephin!
Amit most írok nem vedd sértésnek, és aki esetleg nem ért velem egyet, annak tiszteletben tartom véleményét.
Ki a gyáva? Az aki öngyilkos lesz, ahelyett, hogy a problémákat megoldaná, vagy az aki az életet vállalja, és megpróbálja megoldani a felette tornyosuló problémákat ( halálos betegég, szerelem, rossz munkahely, fojtogató hitel, stb.).
...és ki a gyáva, az aki itt marad Magyarországon, és megpróbálja az országot építeni, vagy az aki emigrál, mert nem akarja itthon a tehetégét elkótyavetyélni.
Ezt sosem lehet eldönteni szerintem. Megvan a saját véleményen, ezt mindig mindenki saját maga fogja eldönteni, és ez az ő magánügye, de ha mindenki emigrált volna pl. 56-ban, és mindenki öngyilkos lenne, akkor hol állna az ország. Korántsem az a véleményen, hogy Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán, de MI akik itt élünk - legalább is többség - megpróbálunk helyt állni a munkahelyünkön, olyan gyerekeket felnevelni akikre büszke lehet és tenni a dolgát.
El lehet-e ítélni vagy le lehet-e "románozni" azt a Hazánkba települt erdélyi magyart. Aki megunta, hogy nap mint nap megalázták, "lebuzogorozták" (románul Hazátlan).
Nehéz és összetett probléma ez, és szerintem nem gyáva, aki teszi a dolgát, és az ország sem gyáva, de hogy van egy KIS gond az biztos.....
Amit most írok nem vedd sértésnek, és aki esetleg nem ért velem egyet, annak tiszteletben tartom véleményét.
Ki a gyáva? Az aki öngyilkos lesz, ahelyett, hogy a problémákat megoldaná, vagy az aki az életet vállalja, és megpróbálja megoldani a felette tornyosuló problémákat ( halálos betegég, szerelem, rossz munkahely, fojtogató hitel, stb.).
...és ki a gyáva, az aki itt marad Magyarországon, és megpróbálja az országot építeni, vagy az aki emigrál, mert nem akarja itthon a tehetégét elkótyavetyélni.
Ezt sosem lehet eldönteni szerintem. Megvan a saját véleményen, ezt mindig mindenki saját maga fogja eldönteni, és ez az ő magánügye, de ha mindenki emigrált volna pl. 56-ban, és mindenki öngyilkos lenne, akkor hol állna az ország. Korántsem az a véleményen, hogy Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán, de MI akik itt élünk - legalább is többség - megpróbálunk helyt állni a munkahelyünkön, olyan gyerekeket felnevelni akikre büszke lehet és tenni a dolgát.
El lehet-e ítélni vagy le lehet-e "románozni" azt a Hazánkba települt erdélyi magyart. Aki megunta, hogy nap mint nap megalázták, "lebuzogorozták" (románul Hazátlan).
Nehéz és összetett probléma ez, és szerintem nem gyáva, aki teszi a dolgát, és az ország sem gyáva, de hogy van egy KIS gond az biztos.....
Tábori László 2008.10.10. 11:42:59
bocs helyesen "leguzgorozták", de mondják "bozgornak" is. Ízeleítő ebből az életérzésből:
www.honvedart.hu/tarsulatok_kamaraszinhaz_repertoar_bozgorok.htm
www.honvedart.hu/tarsulatok_kamaraszinhaz_repertoar_bozgorok.htm
Saxof 2008.10.10. 20:09:00
Kedves Tábori Laci!
Az üzenet, amelyre reagáltál, Tarr Erikától származik, és nem Josephintől. Kicsit leegyszerűsítetted a suicid hajlamot és a tetteket, de van benne igazság, még akkor is, ha vannak kivételek, ha vannak.
Tarr Erikát meg nem értem, nem ismerem őt, de kicsit sarkosan fogalmaz. Nutellának esett neki, pedig nyilván Nutella nem követett el semmi rosszat, s innetől kezdve már mindenki hülye volt a blogon, aki álnéven írt.
Naivság lenne azt hinni, hogy ha nincs KGB, meg ÁVH, onnantól kezdve kitör a demokrácia, s nyíltan, bántódás nélkül lehet elmondani a véleményünket. Épp a Táncsics nagyon jó példa rá, hogy nem így van. Szegény Lángi Anikó járt először pórul, akiről sokáig azt hitték a Táncsicsban, hogy ő a blog szerzője. Most Aratónén a sor, de szerintem sem Somodiné, sem Ócsai Panni nem ülhet nyugodtan a babérjain. Nem fog senkit megvédeni az önkormányzat sem, és a tantestület sem, Réthi Mari azt tesz, amit akar, s mint látszik, meg is teszi gátlástalanul. A Refiben már megszerezte hozzá a gyakorlatot, most csak kiteljesedik.
Igazatok van. DObjunk be egy felest. Mindazok egészségére is, akik még nyugodtan tudnak tükörbe nézni.
Az üzenet, amelyre reagáltál, Tarr Erikától származik, és nem Josephintől. Kicsit leegyszerűsítetted a suicid hajlamot és a tetteket, de van benne igazság, még akkor is, ha vannak kivételek, ha vannak.
Tarr Erikát meg nem értem, nem ismerem őt, de kicsit sarkosan fogalmaz. Nutellának esett neki, pedig nyilván Nutella nem követett el semmi rosszat, s innetől kezdve már mindenki hülye volt a blogon, aki álnéven írt.
Naivság lenne azt hinni, hogy ha nincs KGB, meg ÁVH, onnantól kezdve kitör a demokrácia, s nyíltan, bántódás nélkül lehet elmondani a véleményünket. Épp a Táncsics nagyon jó példa rá, hogy nem így van. Szegény Lángi Anikó járt először pórul, akiről sokáig azt hitték a Táncsicsban, hogy ő a blog szerzője. Most Aratónén a sor, de szerintem sem Somodiné, sem Ócsai Panni nem ülhet nyugodtan a babérjain. Nem fog senkit megvédeni az önkormányzat sem, és a tantestület sem, Réthi Mari azt tesz, amit akar, s mint látszik, meg is teszi gátlástalanul. A Refiben már megszerezte hozzá a gyakorlatot, most csak kiteljesedik.
Igazatok van. DObjunk be egy felest. Mindazok egészségére is, akik még nyugodtan tudnak tükörbe nézni.
Tábori László 2008.10.11. 20:22:15
Ezt elnéztem....
mármint a szerzőt
bocsi
mármint a szerzőt
bocsi
CEG LED.huh - Josephin 2008.10.12. 00:39:15
Kedves Tarr Erika!
Megnéztem az általad ajánlott JouTube videót. Innetől kezdve nincs több kérdésem.
Megnéztem az általad ajánlott JouTube videót. Innetől kezdve nincs több kérdésem.
Tarr Erika 2008.10.30. 00:14:11
Kedves Josephin! "Innentől kezdve nincs több kérdésem" reakciód az általam ajánlott Youtube (így y-nal) - bocsi!!!, nem értelmezhető, pontosabban többféle módon is: negatív, pozitív, közömbös...
Vajon, milyen következtetéseket vontál le? Kiváncsivá tettél. Megtisztelsz, ha válaszolsz. Addig is, egy másik ajánlat Erika emlékére:
uk.youtube.com/watch?v=NvSdO58dsQo&feature=related
uk.youtube.com/watch?v=psnC9zn-Shc
Vajon, milyen következtetéseket vontál le? Kiváncsivá tettél. Megtisztelsz, ha válaszolsz. Addig is, egy másik ajánlat Erika emlékére:
uk.youtube.com/watch?v=NvSdO58dsQo&feature=related
uk.youtube.com/watch?v=psnC9zn-Shc
CEG LED.huh - Josephin 2008.10.30. 21:21:29
Kedves Tarr Erika!
Sok mindenkit és sok mindent elveszítünk életünk folyamán. Én nem szeretem a nyilvános gyászt, ez talán génhiba nálam, nem tudni, úgy vagyok vele, mint az imával, az egyik legfontosabb magánügy.
Nem díjazom a nyilvános szenvedéseket, de ha valakinek nyilvánosan van kedve szenvedni, tegye, valójában ez sem zavar, csak ne várja, hogy más is osztozzon gyászában, fájdalmában, kétségbeesésében. De hangsúlyozom, nem zavar, csak nem az én világom, mint az általad ajánlott bevágások sem. De ez nem jelent végletes értékítéletet részemről, csak távolságtartást.
Az 2006-os eseményekkel kapcsolatos bejegyzésed viszont elgondolkodtatott. Éles lőszerrel ma már nem divat lövöldözni tüntetőkre. Én nagyon sajnálom azokat, akik megsérültek akkor, de azokat is sajnálom, akiknek az autóját gyújtották fel, akiket megvertek, épp a tüntetők, akik a véleménynyilvánítás szabadságát nem élhették meg, mert néhány hőzöngő agresszor miatt veszélyhelyzetbe kerültek...
Lehet azt mondani, hogy a hatalom gyarló, hibás, vétkes, de ha én lennék a hatalom, én sem engednék randalírozást. Arról nem is szólva, hogy ezeknek a randalírozásoknak az árát, a helyreállítás és egyebek költségeit a többi adófizető állampolgár kénytelen megfizetni, jobb- és balodalról egyaránt. Ma sajnos nem a nagy eszmék, hanem a nagy hazugságok időszakát éljük. S van adó is, meg vevő is erre a játékra mindegyik politikai szekértáborban, miközben mindennek az árát... De ezt nem ismétlem el.
Jópásztor írt valami okosat Dobozi Erika kapcsán. Talán érdemes lenne átgondolni.
Üdvözlettel:
Josephin
Sok mindenkit és sok mindent elveszítünk életünk folyamán. Én nem szeretem a nyilvános gyászt, ez talán génhiba nálam, nem tudni, úgy vagyok vele, mint az imával, az egyik legfontosabb magánügy.
Nem díjazom a nyilvános szenvedéseket, de ha valakinek nyilvánosan van kedve szenvedni, tegye, valójában ez sem zavar, csak ne várja, hogy más is osztozzon gyászában, fájdalmában, kétségbeesésében. De hangsúlyozom, nem zavar, csak nem az én világom, mint az általad ajánlott bevágások sem. De ez nem jelent végletes értékítéletet részemről, csak távolságtartást.
Az 2006-os eseményekkel kapcsolatos bejegyzésed viszont elgondolkodtatott. Éles lőszerrel ma már nem divat lövöldözni tüntetőkre. Én nagyon sajnálom azokat, akik megsérültek akkor, de azokat is sajnálom, akiknek az autóját gyújtották fel, akiket megvertek, épp a tüntetők, akik a véleménynyilvánítás szabadságát nem élhették meg, mert néhány hőzöngő agresszor miatt veszélyhelyzetbe kerültek...
Lehet azt mondani, hogy a hatalom gyarló, hibás, vétkes, de ha én lennék a hatalom, én sem engednék randalírozást. Arról nem is szólva, hogy ezeknek a randalírozásoknak az árát, a helyreállítás és egyebek költségeit a többi adófizető állampolgár kénytelen megfizetni, jobb- és balodalról egyaránt. Ma sajnos nem a nagy eszmék, hanem a nagy hazugságok időszakát éljük. S van adó is, meg vevő is erre a játékra mindegyik politikai szekértáborban, miközben mindennek az árát... De ezt nem ismétlem el.
Jópásztor írt valami okosat Dobozi Erika kapcsán. Talán érdemes lenne átgondolni.
Üdvözlettel:
Josephin
Tarr Erika 2008.10.31. 23:19:45
Kedves Josephin! "nem szeretem a nyilvános gyászt"..., ...ne várja, hogy más is osztozzon gyászában, fájdalmában, kétségbeesésében". Az elesettekkel, gyászolókkal megosztott kereszthordozás nálam nem génhiba, önként vállalt empátia, mondhatni emberséges magatartás, kéznyújtás a fuldokló felé...magától értetődő önfeláldozás, önátadás, mentőöv...nem mindenkinek megy, mert gyárilag képtelen rá, másképpen van összerakva. Nem mindenki képes a haldokló rákbeteg gyermekek, vagy felnőttek kezét fogni, mosolyogni, gyászoló szülőkkel együtt
elsiratni kicsinyeiket...vagy egy suiciditásra hajlamos embertársával türelmesen elbeszélgetni, meggyőzni arról, hogy az életnek igenis van értelme, hogy odahaza várják, hogy ne adja föl. Nem magánügyként kezelni az imát, hanem közösen imádkozni a kétségbeesett, apatikus embertársunkkal. Mindenkinek erőfeszítést kellene tennie, hogy a környezetében
láthatóan magányos, szenvedő embertársaitól megkérdezze:
miben segíthetek mondd...? Elhívni magunkhoz, leültetni, fogni a kezét, ahogyan "nyilvánosan szenved". SZERETNI ŐT, HOGY BIZTONSÁGBAN ÉREZZE MAGÁT....HOGY TUDJA, BÁRMIKOR SZÁMÍTHAT RÁD, RÁD, AKI FELVÁLLALTA LELKÉNEK GYÓGYÍTÁSÁT. Igen, nagy teher, mert beléd fog kapaszkodni, energiavesztetté válsz, néha belefáradsz, de ha újra telefonál, ismét rohansz hozzá. Te is, mindnyájan felelősek vagyunk egymásért. Ha majd egyszer eljutunk odáig, hogy az utcán bottal botorkáló, bevásárlószatyrot cipelő nénit felvesszük a kocsinkba és hazavisszük, bármilyen messze is lakik, és ő nem fogja bennünket megszégyenítő módon zavarában megkérdezni, hogy mivel tartozom kedveském, akkor a fogaskerekek között nem fognak fájdalmasan sercegni a homokszemcsék, és a dolgok a helyükre kerülnek, és nem minősül csodának majd végre, ha az utcán fekvő embertársunkat télen éjszaka befogadjuk, megetetjük és meghallgatjuk. Esélyt kell adni az életre, mert nem tudhatod te mikor kerülsz ilyen helyzetbe, mert "Az igaz szeretet, az igaz részvét az, amikor egy idegen életet is éppoly szükségesnek érzünk, mint a magunkét". Kosztolányi Dezső.
"Az a szeretet, amely véget ér a szenvedéssel vagy a halállal, nem éri meg a befektetett fáradtságot. És ha rettegnie kell a haláltól és minden szenvedéstől, akkor csak kevés örömöt és igen sok fájdalmat hozhat a számunkra" Thomas Merton
uk.youtube.com/watch?v=DY-Fz_FhS38&feature=related
uk.youtube.com/watch?v=2-9PN6xYEvM&feature=related
elsiratni kicsinyeiket...vagy egy suiciditásra hajlamos embertársával türelmesen elbeszélgetni, meggyőzni arról, hogy az életnek igenis van értelme, hogy odahaza várják, hogy ne adja föl. Nem magánügyként kezelni az imát, hanem közösen imádkozni a kétségbeesett, apatikus embertársunkkal. Mindenkinek erőfeszítést kellene tennie, hogy a környezetében
láthatóan magányos, szenvedő embertársaitól megkérdezze:
miben segíthetek mondd...? Elhívni magunkhoz, leültetni, fogni a kezét, ahogyan "nyilvánosan szenved". SZERETNI ŐT, HOGY BIZTONSÁGBAN ÉREZZE MAGÁT....HOGY TUDJA, BÁRMIKOR SZÁMÍTHAT RÁD, RÁD, AKI FELVÁLLALTA LELKÉNEK GYÓGYÍTÁSÁT. Igen, nagy teher, mert beléd fog kapaszkodni, energiavesztetté válsz, néha belefáradsz, de ha újra telefonál, ismét rohansz hozzá. Te is, mindnyájan felelősek vagyunk egymásért. Ha majd egyszer eljutunk odáig, hogy az utcán bottal botorkáló, bevásárlószatyrot cipelő nénit felvesszük a kocsinkba és hazavisszük, bármilyen messze is lakik, és ő nem fogja bennünket megszégyenítő módon zavarában megkérdezni, hogy mivel tartozom kedveském, akkor a fogaskerekek között nem fognak fájdalmasan sercegni a homokszemcsék, és a dolgok a helyükre kerülnek, és nem minősül csodának majd végre, ha az utcán fekvő embertársunkat télen éjszaka befogadjuk, megetetjük és meghallgatjuk. Esélyt kell adni az életre, mert nem tudhatod te mikor kerülsz ilyen helyzetbe, mert "Az igaz szeretet, az igaz részvét az, amikor egy idegen életet is éppoly szükségesnek érzünk, mint a magunkét". Kosztolányi Dezső.
"Az a szeretet, amely véget ér a szenvedéssel vagy a halállal, nem éri meg a befektetett fáradtságot. És ha rettegnie kell a haláltól és minden szenvedéstől, akkor csak kevés örömöt és igen sok fájdalmat hozhat a számunkra" Thomas Merton
uk.youtube.com/watch?v=DY-Fz_FhS38&feature=related
uk.youtube.com/watch?v=2-9PN6xYEvM&feature=related
Soha nem ismertem a félelmet, mindig kiálltam embertársaimért...ti mitől, kitől féltek? Hogy leragadtam Dobozi Erika mellett....Hát nem ő halt értelmetlen halált?! Miért nyilatkozzak mással kapcsolatban, ami nem érint? Sok mindenről képes lennék véleményt formálni, de miért beszélnék mellé? Miről akarsz hallani? Morálról, szegénységről, hajléktalanságról, áldozatokról, árulókról, esetleg álnév mögé bújt szellemekről?
Bármiről beszélek, amiről csak akartok... ha szükséges. Most azonban Erika temetésére készülök. És nem érdekelnek a város közügyei, a pletykák és a kicsinyes viták. Az sem érdekel, hogy miért éppen a Nutella név mögött bújtál meg. Csak az, hogy mindenkiből hiányzik a civil kurázsi. Ezért halt meg Erika is értelmetlenül...mindenki álarcot visel és nem vállalja a következményeket. Ez egy gyáva ország, gyáva emberekkel. Soha nem lesz Feltámadás!
Isten veled Erika!”