Kedves Observer!
Én egy pillanatig sem vitatom, vitattam, hogy Cegléden sok minden történt, sok minden történik. Talán az én elvárásaimmal van a baj, s többet szeretnék, mint amire erő, lehetőség, tehetség van. Átnéztem a listát, azt viszont nem tudom megítélni, hogy ezeknek az összegeknek az elnyerésében mekkora szerepe van Czinege úrnak. Biztos van, nem vitatom. Azt viszont nagy bajnak tartom, ha ez így van, ahogy mondod, hogy amióta fideszes a városvezetés, azóta nem olyan sok támogatás jut ide.
Engem aggaszt az is, ami az országban történik, s aggaszt az is, ami Cegléden. Bár hozzáteszem, szinte bármerre megyek, mindenütt építkezéseket látok, út, híd, autópálya, egyéb beruházások, tehát valami csak történik. A listádon szereplő egy-két név és összeg láttán csodálkozom, de ez nem jelent semmit.
Az előző írásomat egyáltalán nem szántam humorosnak, nem vidít az a helyzet, hogy tizennyolc év után sem jött meg politikusaink esze. Van véleményem erről az egészről, de ez se jelent semmit. Nekem tetszik az, hogy így reagáltál, s konkrétumokat tettél fel a blogra. Így van értelme megmutatni dolgokat, bár a tényleges folyamatokról így is csak részleges képet kapunk (mint az iskolai ügyben közzétett számok is csak bizonyos szempontból irányadók).
Nem tudom, hogy a 4-es főút megvalósul-e úgy, ahogyan Czinege úr gondolja (reméljük), de azt nem tudom, mit is javít ez Cegléden. A város eladósodottságát látva, az ötlettelenséget, hogy itt mit is kellene csinálni, ez elkeserít. Ebben a formában rossz beruházás volt a fürdő, az ipari park... Igazán egyet sem tudnék megemlíteni, amely Cegléd polgárainak az életén könnyített volna. Az említett fürdő és ipari park egyelőre csak a pénzt viszi. A EU-s szeméttároló megépítésével nem lett olcsóbb a szemétdíj, a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésével jelentősen nőttek a közterhek, a helyi adók országosan a legmagasabbak között vannak...
Tehát én nem látom, hová is akarunk eljutni. Nyilván egy európai hírű cég beköltözésével sokat változhatna Cegléd. De miért is jönne ide bárki? Mit tudunk ajánlani? Mitől lesz neki itt jó? S nekünk mitől, mikor lesz jobb?...
Tehát csak ilyen kérdéseim vannak, amelyek tényleg nem nevetséges dolgok. Abban viszont teljesen egyetértek Veled, az egyetemről „beülni” a politikába, ráadásul felforgatni az országot, az sem nyerő álláspont...
Mint látod, a blognak akkor van értelme, ha megvitatjuk a dolgokat, tények forognak itt közszájon, s jutunk valamira. Köszönöm a hozzászólásod.
Kedves Dreamcatcher!
Teljesen igazad van, nem lehet, nem szabadna ennyire leegyszerűsíteni ezt a kérdést. Azt gondolom, Te tökéletesen tudod, hogy mi a baj az oktatással. Nyilván egy tantestületben (mint bármely más szakma esetén), nem csak tökéletes, szakmájukat magas szinten művelő padagógusok vannak. A vezetők, igazgatók, helyettesek sem minden esetben példaértékűek. S ha mellétesszük mindazt, amiről beszélsz, a túlbonyolított törvényi szabályozást, ebben az esetben az értelmetlen szabadosságot engedő libárális törvényi hátteret, a „megbolondult” szülőket. a lassan nevelhetetlenné váló gyerekeket, az egészségtelenné és tisztességtelenné váló versenyt az iskolák között, az önkormányzat politikai befolyását és ráhatását... tényleg nem egyszerű a képlet.
Én azt gondolom, tényleg nem olyan fehér és fekete az élet, mint azt ez a felmérés mutatja. De sok ilyen felmérés kellene, nyilvánossá tett adatokkal, hogy mindenki lássa, pedagógus, szülő, akárki, hogy megmutatjuk, ezek a vizsgálati eredmények születtek, ez jelzi, hol tart a gyerek, s a hozzáértőknek jelzés. Ha akarják érteni.
Azt remélem látod, hogy teljesen az oktatás mellett vagyok, s nem ellene, de elrémísztő történeteket hallok és tapasztalok, és csodálatos emberi, pedagógusi megnyilvánulásokkal is találkozom. Mit is mondhatnék? Ilyen a világ. Morál, erkölcs, tartás nélküli, ügyeskedő, gőgös és bosszúálló... Ezen mi nem fogunk tudni változtatni. Sajnos. És ez nem sok okot ad a vigyorgásra, bár én még mindig állítom, ha az ember elvonul ettől a sok szennytől, akkor megtalálhatja a számára értékes dolgokat, mert vannak értékes, fontos dolgok az életünkben, csak azok messze elkerülik a politikát, a közéletet...
Köszönöm a hozzászólásodat, s ne szorongasd kezedben a követ. Az nem a Te a dolgod.
