Hát ez a blogocska... ilyen. Én azt hittem kedves Szpokk (eddigi bejegyzéseid alapján), hogy Téged érdekel a realitás, s nem kenyered a „dezinformációk halmaza és a félrevezetés”. Az érzelmeid vezérelnek kedves barátom, s úgy látszik, a világnak csak azt a szeletét szereted látni, amely Neked is tetsző. Nem gondolod, hogy így hamis képet festesz? Vagy ez nem számít?

Princepsznek részben igaza van, az egyházi iskolák finanszírozása jobb. Persze ez ordító diszkrimináció. Mert miért jobb? Miért kellene többet kapnia az államtól egy egyházi iskolának, mint egy államinak? Mert dicső Orbán királyék így gondolták? Így látták jónak? Az egyház sokat segít nekik a szavazásoknál, visszonozni kell valahogy. Megtörtént. Gusztustalan a dolog.

Az önkormányzat felelőssége ebben a kérdésben nem az, hogy mit tesz (bár még mindig nem tudunk semmi konkrétat az egyházi iskolákkal kötött szerződésekről), hanem hogy mit nem tesz. Az önkormányzat nem védi a saját két iskoláját kellően, nem eléggé. Az oktatást még mindig nem tartja annyira fontosnak, hogy a kötelező bepótláson felül javítson a körülményeken, a minőségen, stb.

Attól, hogy jobban finanszírozza az állam az egyházi iskolákat, attól még nem lesznek jobb iskolák, nem keresnek többet a pedagógusok (sőt!). Bármily hihetetlen, de nem attól jó egy iskola, hogy egyházi avagy önkormányzati fenntartású-e, hanem az ott dolgozó vezetésen, az ott dolgozó pedagógusokon múlik. Meg a kollektíván, a közös gondolkodáson, azon, hogy jól érzik-e magukat ott a pedagógusok vagy sem, kellően oda tudnak-e figyelni a munkájukra, örömmel járnak-e be dolgozni, tisztázottak-e a közös célok, feladatok, ellenőrizhető és számonkérhető-e minden folyamat, feladat, stb... (A munkapszichológia, rendszerszervezés, vezetéselmélet tárgykörét ajánlom mindenki figyelmébe!)

Természetesen az egyházi iskoláknak is az a jó, ha minél több gyerek íratkozik be hozzájuk, több lesz a pénz, a költségarány meg kisebb. De ez így működne az önkormányzati iskoláknál is, kevesebb bepótlásra lenne szükség.

És ezzel megint nem azt mondom, hogy az egyházi iskolák ellen vagyok (már említettem, sok nagyhírű egyházi iskola lerakta névjegyét a színvonalas oktatás mellett), de az önkormányzat felelőssége, hogy nem teremti meg saját iskoláinak az esélyegyenlőséget (a rossz törvény, az állami oktatási- és a külön egyházi oktatási törvény disszonanciáinak kiegyenlítésére).

Nem értek egyet azzal, hogy az egyházi fennhatóságtól jobb egy iskola.

Az önkormányzatnak minimum az lenne a kötelessége, hogy az „árulónak” minősíthető, megvásárolt óvodavezetőket leváltja. Tudom, hogy az óvónőknek mekkora ráhatásuk van a szülőkre, s most ez bejött. Ennek ára van (forintban mérhető), erkölcsileg mégtöbb.

Réthi Mária most saját bőrén tapasztalja, hogy milyen érzés kisebbségben lenni. Egy mondást szabadon alkalmazva: nem elég kulturáltnak, műveltnek látszani, annak is kell lenni. A Táncsics katasztrófális beíratkozási arányáról leginkább az igazgatónő tehet, aki – mint mesélik ledöbbenve a leendő szülők – az előzetes szülői értekezleteken előadta az „élet, a nevelés titkát”, közröhej tárgyává téve magát és saját iskoláját. Nagy kár, az meg méginkább, hogy nem vonja le a konzekvenciát, s nem áll fel székéből.

Azt is értem, hogy a Katolikus Iskola miért szárnyal ennyire (a szülők érzelmeiről, s nem reális ítélőképességükről beszéljünk inkább, hiszen utóbbi valójában ebben a kérdésben – valós ismeretek híján – nem is lehet). Földi polgármesterünk csak felfüggesztette igazgatói állását az iskolában, fizetetlen szabadságon van. Ha letelt mandátuma, akkor visszatérhet, s látva a vehemens fideszes fiatalságot, neki nem is lesz esélye ismét polgármesternek lenni. És visszatérni egy szárnyaló iskolába mégis más, mint...

Tehát, kedves Szpokk, a tényszerűséghez még ezek a dolgok is hozzátartoznak, még akkor is, ha az állami oktatási vezérlés színvonalát én is nagyon rossznak tartom.

Cathernek meg azt tudom mondani: ha pontról pontra átbeszélnénk amit küldtél, megpróbálnánk megfejteni, hogy Ceglédet hová is tudnánk besorolni ebben a bizonyos értékelésben, akkor nagyon szomorú képet kapnánk.

A legnagyobb bajnak én azt tartom, hogy hosszú évek óta rossz döntések sora juttatta a várost ebbe a gazdasági helyzetbe, amelyben van. Én még most sem látom a kiutat. A Budai úti komplexum végiggondolatlan és elrontott beruházás volt. Nagyon nehéz lesz helyrehozni, csak külföldi befektetők segíthetnek ebben az ügyben. Az Ipari Park területét még mindig pénzért árulja az önkormányzat, nyilvánvaló, hogy a kutyának sem kell így. Hiába mellé a szép szöveg, hogy... Cegléd messze van mindentől, ami fontos, ha többet kell fizetni érte, mint amennyit megér. Ezt be kellene látni.

Ebben a bizonyos értékelésben sok szó esik a kultúráról. Erről már kaptunk képet, hogy nekünk mi is a fontos. Hogy ez elég-e, azt kétlem. Ha csak a közállapotainkat megnézem, akkor azt gondolom, a mi életünkben már nem lesz ez jobb.

„Ez a politika és a pluralizált világ velejárója”, írod kedves Szpokk Takáts László védelmében, hogy nem lehet mindenki ízlését kiszolgálni, csak azt tegyük hozzá, vannak tények, melyeknek semmi közük az ízléshez, a történelem nem féligazságok gyűjteménye. A politikai hovatartozás szabad választás, de egy közszereplő válsztásai, döntései soha nem következmények nélkül zajlanak. Lehet, hogy ez a pluralizált világ, a zsenge demokrácia nem alkalmas még érvényesíteni a józanságot, de illene legalább törekedni rá.