Eddig vártam. És „élvezettel” olvastam a pengeváltásokat, s rácsodálkoztam arra, hogy mennyire okosnak tűnünk, meg mennyire harciasnak, meg mennyire sebezhetőnek... Tetőtől talpig emberből vagyunk, s frusztrációink absztrahálódva megjelenülnek... (Ez igen! Ez jó mondat lett!)
Eddig vártam, de hiányérzetemet nem tudom tovább tűrtőztetni, s feltenném a kérdést:
Kedves Hozzászólók! Nektek nincs hiányérzetetek?
Nincs. Mert ha lenne, akkor nyilván többet (sokkal többet) írtatok volna a Holocaust megemlékezésről. (Valójában pedig semmit.)
Én előadnám a hiányérzetemet (pedig inkább tőletek vártam).
Azt írtam, rendben volt a dolog. Igen. Valamennyire mindenképpen. Látszólag mindenképpen, bizonyos részeiben teljesen, bár én azt gondolom, a mai Magyarországon nem olyan túl nagy a támogatottsága ennek az ügynek. Ha józanul belegondolok, akkor a kötelező penitencia kiróttatott. És ennyi. Nem voltak ott a történelmi egyházak képviselői, nem mondtak beszédet, nem kértek bocsánatot. Talán nem is hívta őket senki. Ez is lehet. Utólag sem jelent meg, sem a Panorámában, sem a Kék Újságban, sehol közlemény tőlük, az önkormányzattól, a pártoktól, szervezetektől, polgároktól..., hogy bizony, bizony, megérett már rá a fejünk, valóban, azt a népirtást nagyon emlékezetünkben kell tartani, beszélnünk kell róla gyerekeinknek, mert mégegyszer nem történhet meg, sem a zsidósággal, sem más néppel...
Itt, a blogon sem volt ez téma. Furcsasága az életnek, hogy a nagyon jobboldali (Jobbik-szimpatizáns, hadiparkos, stb.) Takáts László tartotta az ünnepi beszédet. Nem jól beszélt, de nem beszélt hülyeségeket, ez igaz, de mit is gondoljunk? Aki bármiféle közösséget vállal szélsőjobbal, szélsőballal, gondolhatja-e teljes komolysággal ebben a szituációban azt, amit mond? Talán igen, s nem akarom itt kétségbe vonni alpolgármesterünk emberi vonatkozásait, csak elgondolkodtat ez a helyzet. Ennél csak az lehetett volna abszurdabb, ha Korondi a főszónok, s nyilván nem gyanúsítok senkit antiszemitizmussal, csak vártam volna, várnám a...
Nem gondolták végig a szervezők? Eszükbe sem jutott? Talán nem. Talán nem volt más jelentkező. Nem tudom.
A valósághoz már hozzátartozna az is, ha hajlandóságot mutatnánk beszélni a múltról. Úgy, ahogyan történt, s nem úgy, ahogyan szerettük volna, hogy történjen. Változtatni már úgysem tudunk semmin, de legalább nem kellene szégyenkezve, szemlesütve mennünk az utcán, ha a Magyar Gárdát látjuk masírozni, ha antiszemita, rasszista szövegeket olvasünk az újságban, ha Ifj. Hegedűs Ceglédre látogat... Bár nem tudom, miért nekünk kellene szégyenkeznünk? Nyilván a hallgatásért. Nyilván azért, mert a Bayer Zsolt féle alakok írásai megjelenhetnek egy országos lapban. Tényleg van miért szégyenkeznünk, most is, és visszamenőleg is. De addig nem lehet megbocsátás, amíg nem tisztázzuk ezeket a dolgokat, amíg nem beszélünk róluk...
Természetesen minden témának helye van a blogon, de minden téma mellett nem mehetünk el szó nélkül. Szerintem nem.
