Gondoltam, hogy így lesz. Nem is csodálkoztam kicsit sem, mikor láttam a bejegyzéseket.

Orbán Viktor azt üzente, elfogyott a regimentje. Ja, nem, mégsem, nem erről van szó. A Viktor csak üzenget, amit épp gondol. (A heti 168 órában van egy jó írás Petsching Mária Zita tollából az üzengető Viktor új álkormányprogramjáról. Érdemes elolvasni, ha valakit a közgazdasági háttér is érdekel, nem csak a Magyar Gárda.)

A Magyar Gárdáról jut eszembe, mintha szerényen, visszafogottan, de lenne ellenállás. Persze ez smafu, ám jó lenne, ha Cegléd vezetése megfontolná Szeged Önkormányzatának kiállását.

Visszatérve a napokban a blogra felkerült anyagra (amely nem az én művem, s ez úton is köszönöm annak, aki küldte). Én azt gondolom, nem komoly fizetség az, amit a polgármester, a helyettesei, netán a képviselők kapnak (bár én sem teljesen értem, miféle költségeket kell megtéríteni nekik). Ha megvizsgálhatnánk eg senkiházi bankvezér, biztosítási kisebbközepesebbnagyfőnök, Gaskó István nevű szakszervezetisnek látszó sztrájkmogul, egy „élvonalban” szaladozó magyar focista és az örökéletű Győzike... fizetését, akkor kijelenthetnénk, nem keresnek sokat városvezetőink.

Nyilvánvalóan a versenyszféra jobban fizet, a média, esetlegesen a sport... jobban fizet. Egy ügyes cégvezető is sokkal jobban keres. Meg kell fizetni a városvezetőket? Igen. Még akkor is, ha Orbán király mást üzen.

Jelen esetben harminchétezer ceglédi sorsáról döntenek folyamatosan. Felelősségteljes állásról van szó? Hát persze. Ám...

Ám az elmúlt évek is arról szóltak, hogy a megélhetési képviselet, vagy mit is mondok, a képviseleti demokrácia kifizetődő vállalkozás volt. Aki ügyesen állt a dolgokhoz, az hosszú időn keresztül biztos forrásból táplálkozott (bár tette volna tiszta forrásból, de ezt hagyjuk most). Ha a képviselőtestület összetételét nézem ,akkor sokan sokan régebben ülnek a városházán, mint kellene, mint szabad lett volna nekik. Miért is? Mert a Választási Törvény megengedi még mindig, hogy önkormányzati választásokkor legyen listás szavazás. Listán meg sokan bejutnak, akik egyébként egyéniben soha a büdös életben még a levegőjébe se szagolhatnának bele a testületi üléseknek.

Másik az – és most ismét Balogh Edit és Sós János példáját, valamint a város nehéz helyzetéért felelős, ma is a testületben okoskodó képviselőket citálom – felelősség nélkül lehet önkormányozni, nem kormányozni, hibázni, véteni, pöchendinek lenni, nem kommunikálni a város lakosságával...

Keressenek sokat a városvezetők? A képviselők? Igen. Mert döntéseik felelőssége nagy, s egyszer talán eljutunk oda, számon is lehet majd kérni ezeket a döntéseket.

Most megyek aludni. Elfáradtam az ünnepek előtti bevásárlási lázban, legszívesebben elvonulnék a hegyekbe egyedül, legalább két hétre. Megvalósíthatatlan. Mint annyi minden más is.

Aludjatok jól!

Josephin