Salvador írt egy e-mailt, s kérte, kommentáljak egy hozzászólást, amely nála jelent meg. Bemásolom ide:
„Légyszives tedd meg saját magad és a nemzeted érdekében, hogy ha nem látsz tisztán, és csak a gyalázkodások és a hazugságok útvesztőjében tévejegsz, hogy olyan embereket nem gyalázol, akiket egyáltalán nem is ismersz. Köszönöm hogy elolvastad. Magyar László”
Nem tudom ki a Magyar László, Cegléden nem túl sok lehet, bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy valóban Magyar László a hozzászólás szerzője. Persze a névnek nincs jelentősége. Elismerem, Salvador stílusa kissé érdes, de sok mindenben igaza van. A hozzászóló a szokásos stílust alkalmazza, nem indokol, csak követel. Jobboldali retorika? Nem hinném, inkább a sértett ember stílusa ez, aki úgy érzi, méltánytalanság érte, megtámadták, s ez felháborítja. Mindenki fejezze be ezt, mert hogy is képzeli!
De miért kellene befejezni a kritikát, különösen az érvekkel alátámasztott kritikát, miért kellene elhallgatni tényeket? „Magyar László” fenyegetően lép fel, Salvador tegye meg saját és nemzete érdekében, hogy befejezi a gyalázkodást. Miféle gyalázkodásra gondol, s miért is kellene befejeznie Salvadornak a blogírást, a kritikai hangvételt (s hogyan is kerül ide a nemzet), erre a hozzászóló nem tér ki.
Hát elég egyoldalú kommunikáció ez így, Magyar László, Cen-suras, bizonyos szempontból JosephinFunClub, néha Bon. A tényekről tudunk vitatkozni, az elhangzottakról, koncepciókról, de érzelmekről, főleg nem a nemzeti érzelmekről, konkrét ügyek kapcsán felesleges. A nemzeti érzések jobboldali felfogása elég nyilvánvaló, prezentálja ezt nekünk a MIÉP, a Jobbik Magyarországért mozgalom, s maga a Fidesz is. Érzelmektől túlfűtött, és a valóságtól elrugaszkodott, külsőségeiben harcos, tartalmában demagóg.
A baloldali nemzeti érzések kommunikációja sem sokkal jobb, mert valójában nincs is, vagy alig van, vagy nagyon titkolva. Nemzetről, hazáról, Trianonról többnyire csak a jobboldal beszél, a baloldal (erendő lelki bűn magára vett tudatától gyötörten) szemérmesen hallgat. Pedig lassan ideje lenne helyén kezelni akár a jobboldali, akár a baloldali szörnyűségeket. A történelem, a halottak, a hősök előtt fejet hajtva és mindig emlékezve a mára kellene figyelni.
(Megdöbbenve néztem, hallgattam tavaly ősszel az október 23-án este leadott ünnepi beszédet, ha jól emlékszem, Fésűs Ferenctől. Ha ez a jobboldali gondolkodásmód, a nemzeti érzelem, akkor, köszönöm, én nem kérek belőle. Szemétnek nevezni az EU-zászlót? Hát ez már mindenféle intellektust alulról közelítő szemlélet, gondolkodásmód...)
Kedves Magyar László (ha ez az igazi neved)!
Tedd meg nekünk, hogy elmagyarázod, kit vettél védelmedbe, és miért! Sejtjük, de Tőled szeretnénk hallani, hogy Salvador (vagy akár én), miben téved (tévedek). Fejtsd ki részletesen, hogy mi miért tévelygünk a gyalázkodások és hazugságok útvesztőjében s mit nem látunk tisztán. Én nem azt kérem, hogy a nemzet érdekében, hanem csak Cegléd város polgárainak érdekében tedd meg, a mi okulásunkra. Köszönöm közreműködésedet.
Josephin
