Üdvözlet Kis Péternek!
Végre egy korrekt vélemény a „másik oldalról”, de ugye nem baj, ha erre most rögtön leírom az én véleményemet.
Azt írod kedves Péter, hogy bízzunk meg a jelenlegi városvezetés döntésében, ítélőképességében, sok jó oktatási szakember van közöttük, akik már bizonyítottak. Nem vitatom, mint ahogy Neked sem kellene megkérdőjelezni a Táncsics kollektívájának ítélőképességét. Valószínűleg már nem csínytevő diákok, akik arról szavaztak, hogy akarnak-e iskolába járni, vagy sem. Azt sem gondolom, hogy a szigorral és a következetességgel lenne gondjuk, hiszen – ha olvastad az eddigi bejegyzéseket – épp az a bajuk, hogy a Nagygyőr-féle társaság lezüllesztette a Táncsicsot.
Réthi Marival kapcsolatos indoklásod is teljesen logikus, s nyilván mindenki egyet is értene vele, ha nem épp a Réthi Mariról lenne szó. Nem tudom mennyi vezetői gyakorlatod van, de nyilván tudod, egy jó vezető csodákra (is) képes, egy rossz olyan, mint a tájfun. A külterületi iskolában szerzett tapasztalatait tökéletesen kamatoztathatná Réthi Mari helyettesként a Budai úton, ha ennyire speciális ismereteket kíván. Mert neki valószínűleg a Táncsics méretű iskolákról nincs tapasztalata. Ha elolvasod a régebbi bejegyzéseket, Te is szembesülhetsz azzal, hogy Réthi Mari már több helyen is letette kézjegyét, s nem mindenütt aratott vele sikert. Pontosabban szólva, sehol nem aratott sikert. Én szívem szerint bíznék a városvezetés oktatáshoz értő tagjaiban, de az eddigi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy ezen múlna bármi is.
Amikor megválasztották valamikor Kozma Attilát a Várkonyi igazgatójának, az oktatási bizottság, ha jól emlékszem a régi igazgató mellett tette le voksát, de a testület mégis a Kozmát nevezte ki. Ismereteink már vannak a mostani testületről is, a szavazási módszerekről. Földi úr felteszi szavazásra a kérdést, Kovács Gábor azt modja, hogy igen, s utána a többi fideszes megnyomja az igen gombot. Ha a Kovács Gábor nemet mond, akkor a nem gombot nyomják meg, ha a Kovács Gábor épp elaludt, akkor vagy felébresztik, vagy nem nyom senki semmit. Tehát a politikát sajnos nem tudjuk kihagyni ebből a játékból. Ha demokratikus állapotaink lennének, ha a szakmai érvek lennének döntőek, akkor az az út lenne a helyes, amelyről Te beszélsz. De szerinted demokratikus állapotaink vannak?
A sokkal fontosabb szakmai szempontokat kifejthetnéd bővebben, mert nem teljesen értem, mire is gondolsz. Remélem folytatjuk ezt az izgalmas okfejtést mindenki okulására.
Üdvözlettel:
Josephin
