A ceglédi többcélú
kistérségi
társulás közoktatási
feladatok
megszervezéséhez szükséges
középtávra szóló
intézkedési
terve
A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatás-fejlesztési koncepciója
A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Nem kell a helyi önkormányatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.
A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdésével és a társulási törvény 2. §-ával összhangban a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv (a továbbiakban: Intézkedési terv) a Cegléddel társult települések esetén tartalmazza a következőket:
I. fejezet: A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak
ellátása, a közoktatási törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének módja.
II. fejezet: A társulásban résztvevő helyi önkormányzatok nem kötelező
közoktatási feladatai, és azok ellátása.
III. fejezet: A közoktatási intézményrendszer működtetésével, fenntartásával,
fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzelések.
IV.fejezet: A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.
V. fejezet: Összegzés és javaslatok
Az Intézkedési terv célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a Cegléddel társult települések az eddig ellátott közoktatási feladataikat – saját döntésük alapján – Cegléd Várossal közösen, közoktatási intézmény közös fenntartásával, kölcsönös előnyök alapján, magas színvonalon tudják ellátni. Az Intézkedési terv célja továbbá a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretében megvalósuló közös közoktatási feladatellátás megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítése, illetve a települések döntése alapján intézményi társulások létrehozása. Az alternatívák kidolgozása után a települési önkormányzatok, és a Kistérségi Tanács dönt az intézmények működéseinek módjáról.
Az Intézkedési terv, döntési alternatívákat kínál azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek saját erőből, az állami normatív finanszírozás által meghatározott gazdasági feltételek között nem képesek a fenntartásukban működő közoktatási intézményrendszer hatékonyságát növelni, gazdaságosságát javítani úgy, hogy közben településükön a közoktatási feladatellátás színvonalát is növeljék. A koncepciók megoldási lehetőséget kínálnak azoknak a települési önkormányzatoknak is, amelyek számára a közoktatási törvény a tartósan alacsony tanulólétszám miatt a jövőben nem teszi lehetővé, hogy önállóan általános iskolát tartsanak fenn. Az itt bemutatott, helyzetelemzésre és gazdasági modellszámításokra épülő megoldások lényege a közoktatási feladatok többcélú kistérségi társulás keretében, vagy intézményi társulás keretei között történő közös ellátása, amely kedvezőbb finanszírozást biztosít a közoktatási feladatok ellátásához, és esélyegyenlőséget teremt az oktatásban a kistelepüléseken élő gyermekek, tanulók számára.
I. FEJEZET
A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátása, a közoktatási törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének módja
A települési önkormányzatok a közoktatással kapcsolatos feladataikat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§ (5) bekezdésében (továbbiakban: Ötv), illetőleg a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben (továbbiakban: Kt. ) meghatározottak szerint láthatják el.
A közoktatási törvény 86.§ (1) bekezdése a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok kötelező feladatává tette az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai nevelésről és oktatásról való gondoskodást.
A Kt. 86.§ (2) bekezdése értelmében ugyancsak a fent felsorolt önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik azokról a sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról való gondoskodás, akiket a szakértői és a rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők oktathatók.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2.§ (1) bekezdése a) pontja értelmében azonban lehetőség van arra, hogy a többcélú kistérségi társulás is gondoskodhat az oktatás és nevelés ellátásáról a jogszabályban meghatározott feltételek mellett. E törvény 2.§-a (3) bekezdése kimondja, hogy a kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimumkövetelményeit az ágazati törvények határozzák meg.
A települési önkormányzati feladatellátás hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy az érintett döntéshozók a jogszabály adta lehetőséggel hogyan élnek.
Világosan kell látni azt hogy a közoktatásról szóló törvény a helyi önkormányzatok részére feladat-ellátási, és nem intézmény fenntartási kötelezettséget ír elő.
A feladatellátás mikéntjét körültekintő elemző, mérlegelő és tervező munka révén a települési Önkormányzatok Képviselő-testületeinek kell eldöntenie..
Ezt a feladatot rendeli el a közoktatásról szóló törvény 85.§ (4) bekezdése, amely arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a közoktatás megszervezéséhez feladat ellátási intézkedési tervet kell készítenie, azt két évenként értékelnie kell és ha szükséges felül kell vizsgálnia.
II. FEJEZET
A társulásban résztvevő helyi önkormányzatok nem kötelező közoktatási feladatai, és azok ellátása
A Kt. 86.§ (3) bekezdése a megyei önkormányzat kötelező feladatává jelölte ki a
§ kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról,
§ A középiskolai és szakiskolai ellátásról,
§ A felnőttoktatásról,
§ Az alapfokú művészetoktatásról,
Továbbá a tanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, és a gyógytestnevelésről való gondoskodást, abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja.