Nem ismertem az Artéria együttest. Nyilván nem lehettek olyan nagyon tehetségesek, ha nem jutottak fel a magyar popzene nagyjai közé. Elképzelem Takáts Lacit a színpadon, jelenség, bár nem tudom milyen lehetett a hangja. Az akkori. A mostanit ismerem. Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha befut az Artéria? Ezt már nem tudjuk meg soha.

A mostani énekhang viszont már nem eléggé csiszolt, kicsi a hangterjedelem, szűk a skála, és olykor már fals is. Nem lehet mindenki Vikidál Gyula. Ez is igaz.

Ebben a tévés ügyben sem zendülnek fel újabb harmóniák. Csak a régiek. Ez a Pap talán jó választás lesz (bár a papokkal vannak fenntartásaim). Sajnálom a Bányász Barnát, a Kiszelt, a tévé jelenlegi arculatát, de – mint hírlik – tényleg nem lehetett tűrni tovább az ámokfutást. Hiába, az élethez tényleg kell bölcsesség és mértékletesség.

Tehát a fideszes vezetésnek már van újságja, tévéje. Rádiója még nincs. És vannak szócsövei. Érdekes az élet. A kistérségi szerveződések csak meghozzák hasznukat. A Költségvetési Törvény ad esélyt. Ha valaki felismeri. És felismerésben nincs hiány. Csak néha hamis az énekhang, és unalmas a koncert. Ennyire futja a tehetségből.