Üres és szürke hetem volt eddig, akár az időjárás, nyálkás, ködös, hideg. Minden reggel olyan fáradtan ébredtem, mintha mázsás súlyokat cipeltem volna egész éjszaka.
Valamelyik nap kaptam egy kedves e-mailt, melyben a levélíró csodálkozva kijelenti:„ Oh, Josephin, neked van emberi arcod is, emberi érzelmeid is. Ezt eddig fel sem fedeztem” Mily meglepő ez, különösen akkor, mikor reggelente a tükörbe nézek. Emberi arc. Hát persze.
Miondenkinek van. Hiszem ezt, csak tényleg nem mindig jön elő, vagy nem akarjuk meglátni a másik emberi arcát. Mert kényelmetlen lenne azt mondani egy számunkra ellenzéki politikusról, hogy ő is „emberből” van, inkább nem veszünk tudomást arról, ha úgy nyilatkozik meg. Ugyan – a mi olvasatunkban – ez nem sűrűn fordul elő, de csak megtörténik.
Mint most Takáts úrral is, a Ceglédi Hírmondóban. Nagyon visszafogottan nyilatkozott, már-már szimpatikusan. Aztán a végén azért csak kibújt belőle a kisördög. Azon óhaját terjesztette a köz elé, hogy az országba beáramló EU-s pénzek elosztásánál szakmai, s ne politikai döntés szülessen. Aha. Így nyilatkozik egy felelős városatya, városa érdekében. Igen, jusson Ceglédnek is EU-s pénz. Én is ezt mondom, mindenki ezt mondja. Ha felidézem az elmúlt egy évet (de hivatkozhatnék ötre, hatra is), mintha ez a szakmailag megalapozottság elvérzett volna a politika kivilágított oltárán. Bár rosszul is emlékezhetnék, de azt hiszem, nem emlékszem rosszul. Kár volt ezért a mondatért, még akkor is, ha tartalmával egyet kell értenünk. Csak hát azok a folyamatok, melyek folyamatosan zajlanak Cegléden, kicsit elbizonytalanítanak bennünket.
Engem például az is, hogy a Ceglédi Hírmondóban megjelent a Katolikus Iskola toborzója, míg a két önkormányzati iskola mintha kimaradt volna. Nem mintha. Kimaradt. Így, teljesen. Ezek annyira rosszízű (és tegyük hozzá, kicsinyesen primitív) ügyek, melyek minden létező pozitívumot lenulláznak. Sajnos. Hiszen ha én szülő lennék, akkor elgondolkodnék ezen, hogy az onkormányzat direktben miért akarja manipulálni a szülőket. Vagy csak egyszerűen tisztességtelen versenyhelyzetet teremt az iskolák között, mert az önkormányzat ezt is megteheti. A fenét teheti meg. Valamirevaló önkormányzat nem tesz ilyet, ha meg tesz, nem valamirevaló.
Mondanék egy példát ismét. Olvasom itt, meg ott, hogy mióta Reznák Erzsébet a Kossuth Múzeum (megbízott) vezetője, azóta feléledt a múzeum, élet költözött az ódon falak közé, világos program, letisztult, megvalósítható elképzelések özöne került információként a nagyközönség elé. Az ok nyilván egyszerű: Olyan szakember került a Kossuth Múzeum élére, aki érti a dolgát, s akarja is csinálni, ami a dolga. Ez ilyen egyszerű. Nagy örömmel töltött el ez a felfedezés, s ha Reznák Erzsébet valamilyen csoda folytán mégsem lenne kinevezett igazgató, az csak rosszindulatú, tehetségtelen ellenlábasainak lesz köszönhető! Persze én optimista vagyok, s bízom benne, a döntésnél sem Földi László katolikus italkóstoló, sem Korondi lelkész-helyettes jelölt nem lesz jelen...
Ismét egy példa: elolvastam a könyvtár-művházfőnökkel készült interjúkat is. Mindenféle ellenérzés nélkül igyekeztem megtaláni a mondatokban, a sorokban, a sorok között az elbujdokló jövőt, a menedzsment éleslátását, a felcsillanó reményt... de nem találtam meg. Biztosan az én hibám ez, bár egy jó logó biztosan sokat lendít majd Cegléd művészeti, kulturális életén, nem vitatom. De hagyjuk, ne ítéljünk előre. Hátha Koglerné összefut egy kávéra a Reznák Erzsivel a Délibábban, és...
Megyek aludni, mert holnapra sem lesz emberi arcom. Legyetek jók.
Pá:
Josephin
