Olvasom a bejegyzéseiteket, s nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, hogy nem a szőkeségem az, ami befolyásolja politikai értékrendemet, ha egyáltalán van ilyenem. A politika számomra szellemi srognak látszik, aki hajlandó használni napi rendszerességgel, az elveszik előbb-utóbb az idealizmusé s egy megfoghatatlan szellemvilág félelmetes útvesztőin. Én ezt nem szeretném, tehát a szükséges információkon kívül nem engedem be családomba a politikát. Anyatigris vagyok, ha valaki nem tartja be a szabályokat. Mindenről beszélhetünk, mindent próbálunk megérteni vagy elmagyarázni. A legnehezebb feladat az volt megértetni gyerekeinkkel, hogy (és ez a gondolat szintén nem tőlem származik), ha egy mondat faji, vallási, politikai alapon indul, már nem lehet igaz.

A mai köz- és politikai élet viszont szellemi drog, szrevétlen belecsepegtetik a poharakba a kábítószert, s a gyanútlan delikvens felhörpinti. Először még csodálkozik, miért is látja furcsának a világot, de másodszr, harmadszor már nem is olyan furcsa semmi. A viszonylagosság, az érem két oldala, a különféle értékrendek ütközése és kommunikálása felbolygatja az érzelmeket, s nem hagy helyet a szellemnek. Esélyt sem. S amikor gyerekeinkkel beszélgetünk a világban zajló eseményekről, akkor néha bizony nagyon nehéz megmagyarázni, ki a jó, ki a rossz, kit kell szeretni, s kitől tartani...

Nyilván régen sem volt más a világ, legfeljebb más hatások irányították az embereket, más célok, más eszmék mentén mozogtak, de az eredmény többnyire mindig ugyanaz volt, mint most, hallgatás, félelem.

Amikor nagyfiam hazajön éjfélkor egy házibuliból, s meséli, hogy füves cigi is volt, meg speed, meg extasi tabletta, akkor iszonyú félelem tölt el. Tudom, hogy bízhatom benne, de mindig a szemét fürkészem, a mozdulatait, a gesztusait, hogy meggyőződjem, ő nem próbálta ki, az italába nem keverték bele. Cegléden. Ebben a kisvárosban, ahol ilyen elő sem fordulhatna, ha a prevenció működne, ha a felnőttek sokkal komolyabban vennék gyermekeik védelmét, s nem a gyerekek nélkül akarnák megoldani a kábszerezés problémáját...

Most ettől nagyon dühös lettem, ne haragudjatok, befejezem mára, mert nem tudom úgy kontrollálni gondolataimat, ahogyan szeretném.

Szép álmokat kívánok! S köszönöm a folyamatos jelenlétet!

Puszi:

Josephin